Gyűrű, jégkaparó, a lehúzható ablakok záró éle mind-mind az autóüvegek ádáz ellenségei, az igazán brutális munkát végző flexről már nem is beszélve. De mit csináljunk, ha már megvan a baj és karcos, repedt az üvegünk? Netán a több évtizedes használat nyomait szeretnénk csillapítani? A jó hír, hogy van megoldás.
Írta: Mihályi Csaba, Fotók: Matei Bence
Földi halandó számára elképzelhetetlen dolog egy üvegen ejtett karc kijavítása, pedig nem olyan nagy kunszt: kell hozzá néhány célszerszám, egy jó szakember és… És néhány évtizedes gyakorlás.
„Lehet, hogy még az sem elég” – nevet Farkas Máté, a Hell Performance Garage szakembere, aki egy igen menő műhelybe invitál. Van itt kanapé, ami egy csomagtartóból van kialakítva, egy tuning előtt elemeire szétbontott Volkswagen Bogár és jónéhány fénykép a korábbi munkákról.
Bárhová nézek, mindenről el tudnánk beszélgetni reggelig, de én most autóablak témában jöttem. Először is gyorsan tisztázzuk a fogalmakat. Van a szélvédő és vannak az oldalablakok. Ez két külön dolog. A szélvédő általában két rétegből áll, közte egy biztonsági fóliával, ami megakadályozza, hogy sérülés esetén apró darabokra törjön. Ezeknél előfordulhat, hogy a két üvegréteg valamelyike megreped, de a fólia és a túloldali üveg még egyben tartja. Az oldalablakok esetében a repedés általában az apró darabra töréssel végződik.
Kezdjük akkor a szélvédővel. Mi tegyek, ha berepedt? „Ne tegyél semmit, csak hozd be” – mondja Farkas. Nem viccel és nem is az újságíró szinte kötelező megtréfálásról van szó. „Nagyon fontos, hogy a repedésbe ne kerüljön szennyeződés, por, ablakmosó folyadék, stb. Tehát ha berepedt a szélvédőd, még csak ne is mosd le, hozd be, majd én megtisztítom. Minél több idő telik el a repedés után, annál nehezebb a javítása.”
Persze azonnal mond is egy ellenpéldát, egy olyan berepedt szélvédőre, amivel egy évig állt az autó. Csakhogy garázsban, és hiába volt rajta jó vastag porréteg, elég volt lefújkálni a koszt, az a repedésbe nem jutott be.
A szélvédő repedését műgyantával töltik fel, ami UV-fényre köt. A cikk elején említett földi halandó számára ez maga a varázslat, hiszen a repedést szinte százszázalékosan eltünteti.
„Ha keresem, én megtalálom, de ha beülsz az autóba, te nem fogod látni. Sőt, még vizsgán sem veszik észre.
Repedés és repedés között nagy különbség van, leginkább a hosszában. Mint minden alkatrész esetén, itt is felmerül a kérdés, mikor érdemes javíttatni és mikor járok jobban a cserével?
„Esete válogatja. Egy centi repedés javítása 500 forint. Gyakran egy hosszabb repedést is érdemesebb megjavíttatni, hiszen a szélvédő cserénél nem csak az új árát kell számításba venni, hanem a munkadíjat is és hogy mennyi időre esik ki az autó.”
Itt is találtunk extrém esetet, amikor egy busz első szélvédőjén keletkezett kétméteres repedés. A cseréje szóba sem jöhetett, mert egyrészt egy használt autó ára lett volna, másrészről az utángyártásra több hónapot kellett volna várni. Így maradt a javítás. Nem volt olcsó, de alig pár óra után a busz újra visszaállhatott a termelésbe.
A szélvédőrepedésnél veterán autóknál sokkal gyakrabban előforduló eset a karcolódás. Ezt okozhatja rengeteg dolog. A legtöbbször a lehúzható oldalablakok záró pereme és az üveg közé beszorult apró szemcsék okozzák, de a jégkaparó, gyűrű és a karóra is tud karcokat ejteni. Az autóüveg legfőbb ellensége azonban, ha flexelnek körülötte és a forró szikra megégeti az üveget. Ilyenkor jön a sokkal inkább kézműves restauráláshoz hasonlítható üvegcsiszolás és polírozás.
„Polírozással általában 3-5 mikront veszünk le az üveg vastagságából, ezzel a felületi vékony karcok távolíthatók el.
Ha mélyebb karcról van szó, akkor több lépcsőben csiszolni kell, majd a végén polírozni. Egy hat milliméter vastag üvegből akár egy millimétert is leszedhetsz, akkor is megtartja az eredeti funkcióját.”
Itt megtudom, hogy az edzett üveg messze nem olyan hímes tojás, mint ahogy gondoltam. „Előfordult egyszer, hogy busz oldalablakról kellett egy két négyzetméteres graffitit lepolíroznom, és ahogy rányomtam a polírozógépet, három millimétert behuppant a közepe, majd pár perc múlva kirúgta magát. Egy ilyen üvegen akár autóval is átmehetsz, bírni fogja.”
Mivel nem volt ilyen üveg a műhelyben, nem tudtuk letesztelni, viszont egy Datsun oldalsó ablakán lévő karcolás egyikét én is megpróbálhattam lepolírozni. Persze nem sikerült, hiszen a polírkorong erősen tapad az üveghez és bizony elég nehéz egyenletesen tartani.
„Valószínűleg vannak speciális üvegpolírozó izmaim” – nevet Farkas, de meg is nyugtat, elsőre neki sem ment. Mi egy száraz technikával próbálkoztunk. Még az én bénázásom során is érezhető volt az üveg felmelegedése, Farkas szerint olykor akár tojást is lehet sütni rajta. Pont emiatt a melegedés miatt hasznos a vizes polírozás, amely során egy vízsugár folyamatosan hűti az üveget. Ilyennel készült a buszablak graffitimentesítése is. Itt viszont számolni kell vele, hogy az ember csuromvizes lesz a végére. Kisebb javításoknál ezért alkalmasabb a száraz polír.
Sok csoda érhető el az üveg csiszolásával vagy polírozással, de van egy fizikai jelenség, amire azért nem árt figyelni. Ha az üveg két felülete nem párhuzamos, akkor szemüveghez hasonló lencsét hozunk létre.
„Ha az oldalablakokban mély a karc, akkor az egész felületből le lehet csiszolni. A szélvédő azonban nehezebb kérdés. Itt már a részleges csiszolás torzíthat. Azt szoktam javasolni, hogy ha egy sofőr használja az autót, és hozzászokik, hogy a szélvédőnek az adott pontja torzít, akkor még belefér a részleges csiszolás, de ha többen használnak egy céges autót, akkor inkább az egész üvegfelületet le kell csiszolni. Ez elég költséges és általában egyedi, nehezen vagy egyáltalán nem beszerezhető szélvédőnél érdemes ebben gondolkodni. Annyit még meg lehet tenni a szélvédő karccal, hogy egy finom polírral elveszem a élét és nem lesz olyan zavaró.”
Azt még egy kezdő autós is tudja, hogy a hátsó szélvédőn lévő fűtőszálat nem illik törölgetni, hát még polírozni.
„Az első szélvédőnél általában nincs ilyen gond, mert a két üveg réteg között van a fűtőszál. A hátsó szélvédőnél kívülről lehet polírozni, ha belülről kell, akkor a fűtőszálakat maszkolni kell.”
Ekkor jön az igazi kézműves munka, de ez is megoldható. Mint ahogyan egy Bentley nyolcszor ötven centis üveg légterelőjét is sikerült felpolírozni, pedig az autó tulajdonosa nem tudta kiszerelni a fa keretből. Tehát erre tényleg úgy kellett vigyázni, mint a hímes tojásra.
„Ilyenkor bezárom a műhelyajtót, kikapcsolom a telefont, hogy senki se zavarjon, mert elég nagy koncentrációt igényel” – mondja Farkas.
A javítás szélvédők esetében beszerelt állapotban történik, az oldalablakokat viszont szerencsésebb kiszerelni, hogy a karcok széléhez hozzá lehessen férni.
A karcoknál nehezebb kérdés az üveg színe. Ezt csak a gyártás során tudják kialakítani, utólag már nem lehet színezni, maximum fóliázni. „Előfordult, hogy egy-egy veterán autóhoz olyan színű üvegre volt szükség, amit már nem gyártanak. Ilyenkor lehet fóliázni, ami csukott állapotban nem látszik, de ha leengeded az ablakot, akkor látsz egy vékony peremet, mert nem lehet teljesen az üveg széléig fóliázni.”
A fóliázással azonban vigyázni kell, hiszen – mint egy telefonhívással a vizsgabiztostól kiderítettük – OT-es autó a vizsgán nem megy át fóliázott üveggel.
A szélvédőn és az oldalablakokon kívül napfénytetőt, sőt üveg műszerfalborítást is lehet polírozni. „Mobiltelefont nem lehet, szemüveget nem vállalunk, karórát még talán, de erre inkább javaslok egy szakembert.”
