Nehéz eldönteni, hogy az autóban ülőknek, vagy a környezetükben lévőknek veszélyesebb: járó motorral várakozni annyit jelent, hogy helyváltoztatás nélkül égetjük az üzemanyagot, ennek összes káros mellékhatásával. A motor leállítása csak egy apró mozdulat, de rengeteg előnnyel jár: ha nincs égés, nincsenek ártalmas égéstermékek sem – ugyanúgy, ahogyan például a dohányzás esetében.
Menet közben egy belsőégésű motorral szerelt átlagos személyautó óránként (vagy a gyakrabban használt megközelítésben 100 kilométerenként) 7-8 liter üzemanyagot fogyaszt. Ha állunk, de jár a motor, a fogyasztás jóval alacsonyabb, de azért nem nulla: nagyjából 1 liter minden órában. A légszennyezés azonban nem csökken ezzel arányosan, főként azért, mert a gépjárművek motorját nem az üresjáratra és a várakozásra, hanem a terhelésre, a jármű mozgatására optimalizálják. Vagyis a járó motorral történő várakozás közben rengeteg kipufogógáz kerül a levegőbe – és részben az autó légterébe is. Azaz terheljük a környezetet, és veszélyeztetjük az ott lakók, arra járók, meg persze a saját magunk egészségét. Ez különösen télen jelent problémát, amikor a településeken eleve rosszabb a levegőminőség, és a hidegben az utastér fűtése érdekében indokolt(abb)nak érezzük a motor járatását.
Ahol égés van, ott ártalmas égéstermékek is keletkeznek – például szén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxid -: akár a városi légszennyezés 10-15%-a is a járó motorral várakozó gépjárművekből eredhet. Hasonló a helyzet a dohányzás esetében is, ahol szintén az égés során képződő káros vegyületek jelentik az egészségügyi és környezeti kockázatok fő forrását. A füstmentes technológiák esetén viszont – égés híján – az egészségre ártalmas égéstermékek (például kátrány) sem keletkeznek. A füst nélküli, de nikotint tartalmazó alternatívák emiatt lényegesen alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak, mint a cigarettázás. Ráadásul a különböző füstmentes technológiák között is jelentős különbség van a működési mechanizmus tekintetében. Igaz, valamennyi füstmentes alternatíva tartalmaz például nikotint, ami erősen függőséget okozó anyag, és egyéb káros hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást, valamint káros hatással van az emberi reprodukciós rendszerre is.
A legjobb megoldás – az egészség és a környezet szempontjából is – természetesen az, ha el sem kezdünk dohányozni. Ha pedig már dohányzunk, szokjunk le, mivel kizárólag a leszokással csökkenthető a legnagyobb valószínűséggel a dohányzáshoz kapcsolódó betegségek kialakulásának kockázata. Ezért aki elhatározta, hogy leszokik, azt elhatározásában támogatni kell, valamint érdemes igénybe venni a különféle leszokástámogató programok segítségét is. Abban az esetben, ha nem szokunk le, érdemes tájékozódni az ártalomcsökkentésről. A tudatos döntés kisebb egészségügyi és környezeti kockázattal jár – akár a dohányzásról, akár mondjuk egy várakozó autóról van szó.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával készült.
Fotók: Getty Images
