Ki mondta, hogy egy cégautó csak unalmas lehet? Ez a két piros modell bizonyítja, hogy a kombik nemcsak a mindennapok praktikus hősei, hanem vezetési élményt nyújtó partnerek is lehetnek. De a BMW 330i és a Skoda Octavia RS közül végül is melyik alkalmasabb a feladatra?

A tapasztalt szakemberek nem csupán Tim Allen legendás tévésorozatából, a „Házi barkács”-ból tudják, hogy szerszámok esetében a legfontosabb dolog a minőség. Még akkor is, ha nem a kitalált Binford Tools gyártótól származnak, hanem a BMW-től és a Skodától. Összehasonlító tesztünkben a 330i xDrive Touring és az Octavia Combi RS megcsillogtatják valódi kvalitásaikat. Kezdjük!

Kombiként természetesen rendkívül sokoldalúak. De valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha feltételezzük, hogy vásárlóik mégis inkább szórakoztató tulajdonságaik miatt választják a 330i-t vagy az Octavia RS‑t. Egyébként mindkettő négyajtósként is kapható.

Így már a vásárláskor pénzt lehet megtakarítani, ha beérjük kisebb variálhatósággal: a 330i szedán nagyjából 800 000 forinttal olcsóbb, mint a Touring, 21 729 000 forint helyett 21 195 000 forintba kerül. Az Octavia esetében van olyan, a jóárasított Joy modell, ahol a kombi az olcsóbb, de az RS-nél más a helyzet, a felár 472 000 forint.

Nem igazán meglepő a megállapítás, hogy a bajor prémium drágább, mint a cseh autó, bár ezekkel a hajtásláncokkal a különbség csak kétmillió forint. Azonban, ha a felszereltségeket és extrákat is számoljuk, az árdifferencia sokat nő! A BMW tesztautó a 84 160 eurós árával végül több mint 25 000 euróval kerül többe, mint az 57 330 eurós Skoda. Ezt nem lehet nem szem előtt tartani az értékelésnél!

Ami a kombiságot illeti, a kedvezőbb árú Skoda mindenképpen előnyben van, már csak azért is, mert belső tere eleve tágasabb. Annak ellenére ugyanis, hogy tengelytávja 17 centivel rövidebb a BMW-énél, az Octavia Combi lényegesen több helyet kínál a rakománynak – ez az MQB padlólemez egyik előnye, amelynél a motort keresztben építik be. Így a csomagtartó már alaphelyzetben, álló háttámlákkal is mérhetően és érezhetően nagyobb: 640 literes szemben a BMW 500 literével. A maximális raktérfogat tekintetében szinte osztálykülönbség mutatkozik. Az Octaviáé 1700 literes, míg a 330i-é 1510.

Övmagasság-állítás nélkül

A cseh kombi utasai méréssel nehezen kimutathatóan, de érzésre tágasabb utastérben utazhatnak. Főleg hátul, a kényelmesebb kialakítású ülésen ülve szellősebb, barátságosabb légkört élvezhetnek.

A Skoda egyéb polgári erényeivel is több pontot szerez. Például simábban rugózik át mindenféle egyenetlenségen, mint a feszesebb BMW. Klasszikusabb kialakítású utasterében mindent barátságosabb és jobb kezelni, mint az excentrikusabb kialakítású 330i-ben, amelyben azonban továbbra is ott a kiválóan használható iDrive kapcsoló. Ez megkönnyít számos műveletet, bár kezelési koncepciója a jelenlegi felhasználói felület bevezetése óta csökkent az egyéb különféle érintéses és csúsztatható funkciók miatt.

Továbbra is érthetetlen a műszeregység összes műszerkijelzésének zavaros, grafikailag kaotikus elrendezése. Azt, hogy ez miként lehetne praktikusabb és egyszerűbb, azt a Skoda mutatja meg. Benne is különböző elrendezések közül lehet választani, de az összes opció nyugodtabb és jobban leolvasható.

Mint szinte minden BMW-nél, a modellfrissített 3-asnál is lemondtak az első övek egyszerű és praktikus magasságállításáról, ami erősen rontja a passzív biztonságot és az első utasok kényelmét. De legalább egy másik BMW-sajátosság túlélte a modellfrissítést. A márka több modelljével ellentétben a 3-as megőrizte a külön nyitható csomagtérajtó-ablakot – ami egy ugyan ritkán használt, de a mindennapi életben mégis nagyon kedvelt kiegészítő.

Kétliteres turbó kétféleképp

Mégsem ez a különleges megoldás fogja a potenciális vásárlókat a 330i felé vonzani, hanem a bajor modell dinamikus motorja és vezethetősége állhat náluk a döntés előterében. A 245 lóerős 330i azonban nem a lehetőségek csúcsa a G20-as kódú 3-as esetében (Touring: G21). Azok számára, akik még több dinamikát igényelnek, rendelkezésükre áll az M340i (392 lóerő) és az M3 (480 lóerő) is.

A Skoda esetében ez másképp van, az Octavia árlistája nem kínál többet, mint az RS 265 lóerejét. A legutóbbi modellfrissítés óta azonban néhány változás történt. A dízel RS és a plug-in változat kikerült a kínálatból, és a 20 lóerővel 265 lóerősre erősített benzinmotoros RS kizárólag elsőkerék-hajtással kapható. A hátsó kerekek hajtása helyett az új RS differenciálzárat kapott az első kerekek közé. De a 330i-nél is történt változás. Mostantól csak xDrive opcióval kapható, ami legalább részben magyarázatot ad a már említett árkülönbségre az Octaviához képest.

Kérdés, hogy ezek a változások hogyan hatnak a vezetési dinamikára? Városban és autópályán mindkét sportos kombi úgy viselkedik, ahogyan azt egy 3-as és egy Octavia modelltől elvárhatjuk. A BMW-ben a vezető intenzívebben érzi az autóval való kapcsolatot, a Skoda pedig valamivel távolságtartóbb; tehát nincs meglepetés. A cseh kombi általában is kényelmesebb, még akkor is, ha nem használjuk ki teljes mértékben a 359 000 forintos extraként megvehető adaptív lengéscsillapítók lehetőségeit. Ezzel a futómű többet tud annál, hogy a lengéscsillapítók néhány fokozatban állíthatók. A rendszer ugyanis a kerék mozgásából, az útfelületből és egy sor további paraméterből számítja ki az optimális lengéscsillapító-beállítást. Ezenkívül öt vezetési mód áll rendelkezésre, és mindegyik jól érezhetően más jelleget ad az autónak.

A BMW szintén opciós adaptív rugózással érkezett a tesztre. M futóművel, ami 191 500 forintért változó áttételű sportkormányzást is tartalmaz. A bajor kombi azonban messze nem kínál olyan széles skálát az utazási kényelem és az agilis kanyarodási viselkedés között, mint a Skoda. Közvetlen összehasonlításban a BMW dobálósabb és vonakodóbb. De az új szoftver legalább különböző lehetőségeket kínál a beavatkozásra. Egyrészt a My-Modes menüpontban hangolhatjuk személyre szólóan, bár az nem világos, miért kapnak ugyanolyan súlyt a futómű- és a hangulatvilágítás-beállítási lehetőségek. Szerencsére ez egyszerűbben és közvetlenebbül is megoldható az iDrive vezérlővel.

Nem mintha a 330i xDrive így csodás vezethetőséget nyújtana. Igaz, eléggé fürgén szlalomozik végig a bóják között és a kanyargós utakon is szépen lép, de a való életben, a vidéki utakon a hiperaktív sportkormányzás kissé szaggatott vonalvezetést eredményez. Mindazonáltal kettejük közül ő az emocionálisabb, az érzelmekre jobban ható autó.

Az Octavia RS kevésbé ambiciózusan, de kiszámíthatóbb módon száguld át a tájon. Ennek ellenére nem mindig tudja elfedni alulkormányzottságát, még úgy sem, hogy az első kerekek közötti differenciálzár igyekszik kordában tartani azokat a zavaró hatásokat, amiket az első kerekek kipörgése okozhatna. Mindez azonban már egy olyan magas sebességtartományban lép fel, amely messze meghaladja azt, aminek a normál kombivezetők kiteszik autóikat és utasaikat.

A motoroknál úgy tűnik, hogy a középkategóriában az a nézet az uralkodó, hogy egy jól megtervezett, kétliteres turbós benzinmotor mindenre alkalmas. Így van ez itt is. A BMW esetében a motor neve B48, Skoda-társa pedig EA888 néven ismert. Tesztünkben a VW-csoport négyhengerese nyújtott több élvezetet. Bár futása kevésbé sima, mint a BMW négyhengereséé, nagyobb teljesítményt nyújt és valamivel kevesebb üzemanyagot fogyaszt. A teszt során a fogyasztás a Skodánál 7,8 liter, a BMW-nél 8,1 liter volt 100 kilométerenként. Ezek az értékek azonban csak gyors vezetési stílus mellett igazak. A valós életben tartható 6,5–7 literes fogyasztásával mindkét kombi jól teljesít.

Kombik csúcsfékkel

Az Octavia RS gyorsabbnak és nagyobb örömmel nekilóduló sprinternek érződik, mint a 330i. A 100 km/h-s határig ugyan a BMW kissé előrébb jár, utána azonban a Skoda gyorsan lehagyja. Ott jobban érvényesül, hogy kisebb az önsúlya, 1535 kg helyett 1734 kg, és a 20 lóerővel nagyobb teljesítménye, 245 lóerővel szemben 265 LE. A 250 km/h-s végsebesség mindkét modell esetében bőven elég.

A 330i xDrive Touring és az Octavia Combi RS passzív és aktív biztonsága egyaránt magas szintű, sőt, a Skoda biztonsági felszereltségi listája valamivel még bővebb is. Mindkét modell fékei kiválóak, minimális előnnyel a 330i javára. Érdemes megjegyezni, hogy ez a 330i lényegesen jobban fékezett, mint a szintén tesztelt plug-in hibrid 330-as (Részletesebben a lapunk 64. oldalán kezdődő összehasonlító tesztben.) Annak hideg fékekkel 38,1 méterre volt szüksége, hogy 100 km/h-ról megálljon, ami közel négy méterrel hosszabb táv, mint a piros, benzinmotoros autónkkal mért 34,3 m.

Összegzés

Az Octavia kényelmesebb és tágasabb, a 330i pedig értékesebb és dinamikusabb – ez a rövid összefoglalás adja vissza a teszt lényegét. A Skoda azonban a jól ismert ár-érték arányával több pontot szerez, mint a drágább BMW.