Veterán 2023. június 22.

Kalandorok, ne kíméljétek!

Írta és fotók: Csűri Gábor, archiv

A 2018-as év egyik legnagyobb figyelmet kiváltó újdonsága volt az új Jimny. A szaksajtó és a vásárlók is lelkesedtek érte, nem tudtak eleget gyártani belőle, európai karrierjét mégis hamar derékba törte a bizonyos szempontból irracionálisnak tűnő európai uniós NEDC szabvány, amely 2021-től legfeljebb 95 g/km-es szén-dioxid kibocsátási átlagot tett kötelezővé. Érdemes hát szétnézni a használtpiacon, mert az 1998 és 2018 között gyártott elődmodell is szerethető kiskocsi, értékálló youngtimer és hasznos hobbiautó lehet belőle.

A Suzuki a kis méretű terepjárók specialistája. A „bonsai-dzsipek” tör- ténetéről egy Samurai (Oldtimer & Youngtimer 2014/2) és egy LJ80 (Veterán Autó és Motor 2015/7) bemutatása kapcsán részletesen írtunk már. Az elődök örökségét az 1997-es Tokyo Motor Show-n bemutatott, modernebb dizájn szerint rajzolt, kissé legömbölyített Jimny vitte tovább, melynek sorozatgyártása 1998-ban kezdődött el. A megújult külső ellenére a műszaki felépítés szerencsére a régi iskolát követte: létra típusú alváz, elöl-hátul merev hidas tengelyek, osztómű, valamint nagy hasma- gasság a jó gázlómélység és sarkokra kitolt kerekek a kedvező rámpaszögek miatt. Bár létezett sima hátsókerék-hajtású kivitel is, a Jimny kapcsolható összkerékhajtással és felezővel az igazi.

Az 1.3-as, dupla vezérműtengelyes (DOHC) benzines motor jól bevált

Kétféle karosszéria szerepelt a kínálatban: a hagyományos zárt, valamint a vászontetős. Ez utóbbi 1999 májusában Barcelonában debütált, s a Santana spanyolországi, anda- lúziai – egykoron Land Roverek összeszere- lésével foglalkozó – üzemében gyártották 1999 és 2009 között. Japánban 660 cm3-es kei-car kategóriás Jimny is kapható volt, az exportpiacokra pedig eredetileg az 1,3 lite- res, 80 lóerős motorral szerelték. Ezt 2000 januárjában váltotta le a továbbfejlesztett, dupla vezérműtengelyes, 86 lovas erőforrás. (A ponyvás modellek csak 2005-ben kapták meg ezt a motort.) Európában ebben az időszakban sok vásárló preferálta a dízelmotorokat, ezért 2004-ben bemutatták a turbódízel Jimnyt a Renault-tól beszerzett (kezdetben 65, majd a 2005-ös modellévtől 86 lóerős) motorral. Ezt a változatot is Spanyolországban készítették, 2011-ig volt rendelhető. Gyártottak Jimnyket Brazíliában és Kolumbiában is, de nem vitás, hogy mind közül a Japánból származó autók minősége a legjobb.

Terepen legalább olyan ügyes, mint az SJ/Samurai, ugyanakkor sokkal komfortosabb

A mechanikai elemek rendkívül strapabíróak és megbízhatóak. A létravázon sokszor látható felületi rozsda, amely azonban inkább csak esztétikai probléma, de azért a korrózióvédelem lehetne jobb: oda kell figyelni a karbantartásra. Típushiba, hogy bizonyos sebességtartományban olykor rázni kezd a kormány. A jelenség elsőre ijesztőnek tűnhet és eléggé zavaró, de valójában nem komoly gond, általában a guminyomás pontos beállításával lehet rajta segíteni, egy utólag beépíthető kormánylengés-csillapító pedig örökös megoldást kínál.


Akadálym­entesen!

Az erdélyi származású Nagy Bendegúz Lóránd építész, rehabilitációs szakmérnök, a MEOSZ (Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége) alelnöke, az akadálymentesítésért küzdő De Jure Alapítvány kuratóriumi elnöke és a „Bendegúz, a kerekesszékes világjáró” című könyv szerzője olyan kalandokat élt át Suzuki Jimnyvel, amelyek csak nagyon kevés embernek adatnak meg.

„Az utóbbi években hosszú-hosszú hónapokat töltöttem a világban nyolc keréken, amiből négy a kerekesszéken, négy a Jimnyn található. Bruttó három négyzetméteren ebben az űrkapszulaszerű terepjáróban – amelyik a világ egyik legkisebbje, egyúttal egyik legjobbika – az ember megtanul jógázva aludni és minden köbcentiméternyi helyet kihasználni. Az enyém 2000-es évjárat, benzines, és öt éve van nálam. Eddig négy hosszabb úton voltam vele. 2017 nyarán háromhónapos körutat tettem Közép-Ázsiában (Románia–Moldova–Ukrajna–Oroszország–Kazahsztán–Kirgizisztán–Tádzsikisztán– Azerbajdzsán–Grúzia–Törökország–Bulgária–Románia útvonalon), 2018 decembere és 2019 áprilisa között bejártam Nyugat-Afrikát (Marokkó–Mauritánia–Szenegál–Gambia–Bissau Guinea–Mali–Guinea), majd októberben ismét megtettem egy hasonló útvonalat. 2021 novemberében és decemberében a Közel-Kelet következett: Balkán–Törökország–iraki Kurdisztán–Irak, majd haza ugyanarra. Az első három utat a Jimny hibátlanul teljesítette, Irakban viszont a motor tönkrement, ott újították fel, majd hazafelé az automata váltó is meghalt, most azzal is szenvedek. 19 éves koromban egy baleset után kerültem kerekesszékbe, s rájöttem, hogy nincs két külön világ épeknek és sérülteknek – közös a világunk. Több mint száz országban jártam eddig, s tapasztalataim szerint akadálymentesítés szempontjából a világ legjobb helye Svédország. Ez az az állam, ahol a legeldugottabb vendégházaktól a legrégibb katedrálisokig gyakorlatilag minden akadálymentes. Viszonylag jó a helyzet még más skandináv országokban, valamint az Egyesült Államokban és Kanadában is – de ahogy Nyugat-Európából dél és kelet felé haladunk a térképen, az összkép sajnos egyre romlik.”


A Jimnyvel városban remekül lehet boldogulni, a magas üléshelyzetnek köszönhetően jól belátható a forgalom, a robusztus futóműnek nem árt a padkázás, a kormányzást szervó segíti, nagyon egyszerű a parkolás. A gyorsulásra sem lehet panasz, problémamentesen tartható a forgalom ritmusa. Autópályán célszerűbb felvenni a turistabuszok és kamionok tempóját, 90-110 km/h körül a fülnek is kellemesen dolgozik a motor, s az ember úgy érezheti, lassan, de biztosan bárhová eljuthatunk. Persze vigyázni kell a hirtelen kormánymozdulatokkal, az úthibák könnyen megvezetik, megdobják az autót. Az kétségtelen, hogy egy ilyen kiskocsival nem érdemes sietni!

Tipikusan japán stílusú műszerfal, elég szűkös beltér

Egyébként is tudnunk kellene: a rohanás és a túlhajszoltság sosem egészséges. A slow életmód hívei szerint értékes tartalommal telik meg a világ, ha kicsit lelassulunk. Próbáljuk ki! Térjünk le inkább a kis forgalmú vidéki, netán a közforgalom számára nyitva álló erdei, mezei utakra! Ott aztán igazán elemében érzi majd magát a terepjárónk, amely néhány minőségi off-road-kiegészí- tővel (csörlővel, haspáncéllal, jó terepgumikkal) akár a legextrémebb környezetben is bátran bevethető. Aki vezetett már Jimnyt nehéz hegyvidéki utakon, az biztosan örökre megszereti, mert összkerékhajtással a legmeredekebb szerpentinek lejtőin is szinte fék nélkül és hihetetlen stabilitással ereszkedik lefelé, akárcsak egy szalamandra. Kellemetlen téli körülmények között, havas, jeges aszfalton szintén jól jön ez a magabiztossága. A vontatási kapacitása sem rossz: fékezett utánfutóval vagy lakókocsival akár 1,3 tonnás terhet is maga után húzhat. Egy szó, mint száz, kevesen bánták meg, akik a kis Suzuki mellett döntöttek. Szerezzünk be hozzá legalább valami egyszerűbb GPS-navigációt, de még inkább jó minőségű, részletes, nyomtatott turistatérképeket, vagy mondjuk egy példányt a Denzel Grosser Alpenstrassenführer valamelyik kiadásából, táborozzunk le egy kempingben, majd induljunk el felfedezni a hegyi utak szépségeit! Garantált, hogy életre szóló kalandokban lesz részünk.

Kapcsolódó cikkek