Hogy miért nem arany? Ez csak a Skoda Elroq RS, a Smart #3 Premium és a Volvo EX40 Single Motor fényezésén múlik. Összehasonlító tesztünkben az arany középutat keressük, azt, hogy a három elektromos kompakt SUV közül melyik használata igényli a legkevesebb kompromisszumot.
Na jó, igaz, a Smart ebben a tesztben metálfekete színű, de gondolhatunk rá úgy, hogy ez az ezüst legsötétebb változata. Ennyit a színelméletről, de reméljük, a kedves olvasónknak világos, mit szeretnénk megtalálni. Az arany középutat, az ideális, a mindenre jó autót. A négykerekű MacGyvert, ha még emlékszik valaki a tévés hősre.
Jó, hát ilyen nincs, de nézzük meg, jelöltjeink mennyire állnak közel hozzá. A Skoda Elroq bizonyult ebben a trióban a leghétköznapibbnak. A nevét leszámítva. A Skodánál az a belső kényszer, hogy minden SUV neve q-ra végződjön, az Elroq nevet eredményezte. Az El arra utal, hogy elektromos, a roq meg arra, hogy ez az autó a benzinmotoros Karoq villamosított párja. Oké, és a Karoq mit jelent? Egyes elméletek szerint semmit, csak illett a márkánál a sorba, mások szerint a név az aleut nyelvből ered, ahol a kaa’raq autót, a ruq pedig nyilat jelent, így utalva a márka emblémájára – ami azonban 2023-ban a Skoda név speciális írásmódjára változott.
Engedjük el ezt a nevezéktant egy időre, és nézzünk körül az autóban. Természetesen sok minden automatikusan működik, természetesen van egy nagy érintőképernyő, természetesen az asszisztensek sokaságát használhatjuk, vagy dicséretes módon gyorsan kikapcsolhatjuk, de ettől eltekintve ez a leghétköznapibb autó ebben az összehasonlításban, és ez itt a dicséret helye.
De a Smart elnevezési módszere is megér egy misét. Sokan vannak, akiknek a # szimbólum a „számot” jelentette. És ez a tény önmagában remek lehetőséget kínálna egy gyártónak autói elnevezéséhez. A Smart esetében tehát: 1-es számú, 3-as számú, 5-ös számú. De a Smart nyilvánvalóan a trenddel akart lépést tartani, és azt szeretné, ha a #3-at „hashtag három”-nak ejtenék. Ez az, amivel a közösségi médiában kulcs-szavakat lehet megjelölni. Furán hangzik, de biztos bevonz pár netes találatot – tesztünkben azonban az autó sikere nem ezen fog múlni.
Kicsit másképp
A neveknél maradva a Volvo meglepően logikusan járt el. Nála az az érdekesség, hogy ez az autó a 2025‑ös modellév előtt XC40 néven volt ismert. A svéd gyártó időközben azonban átnevezte az elektromos változatokat. Most – az egy számmal kisebb EX30-hoz illeszkedően – az EX40 nevet viseli. Ez tulajdonképpen okos és logikus lépés volt.
Nem is olyan régen ezzel a három márkanévvel még egy tisztán európai összehasonlító teszt állt volna össze. De míg a Smart a túlélés érdekében a nagy kínai Geely égisze alá menekült, a Volvo és az önálló prémium-leányvállalata, a Polestar már évek óta őőő, hát igen, a Geelyhez tartozik.
A #3 és az EX40 tehát rokonok. A Volvónak azonban az évek során elképesztően jól sikerült megőriznie a márka hagyományos értékeit. Északi design, kiváló minőségű utastér, és mindehhez az exkluzivitás varázsa. A beltér díszítőelemeire például a Volvo székhelyének, Göteborg városának térképét nyomtatták. Ez ugyan nem hoz pontokat a végső értékelésben, de a vezetőnek azt a ritkán tapasztalt, otthonos érzést kelti, hogy: „Ó, milyen kedves, hogy valaki még erre is gondolt!”
A Smartban viszont alig van valami, ami a régebbi modellekre emlékeztetne. A magas középkonzol szinte elzárja a vezető kilátását; a műszeregység helyett egy lapos mini kijelzőt kell nézni, a legtöbb információt így a nagy központi képernyőn kell leolvasni. A szélvédőre vetítő head-up kijelző ugyan segít egy kicsit az eligazodásban, de nem helyettesíti a teljes értékű műszereket.
És a Skoda? Nos, az egy Skoda. Bár az Elroq vezetőoldali kijelzője kissé kicsi, rajta minden szükséges vezetési információ megtalálható; míg az infotainment elérését-megjelenítését a középső, 13 hüvelykes érintőképernyő biztosítja. Ezenkívül tesztautónkat head-up kijelzővel is felszerelték.
Üléspárbaj
De mielőtt megtennénk az első köröket, vessünk egy pillantást az ülésekre. A Volvo sokak tetszését elnyerte kényelmes, jó tapintású üléseivel és integrált fejtámláival, amelyek még a magas termetű sofőröknek sem nyomják kellemetlenül a hátukat. A Skoda RS sportüléseinek jó oldaltartásával nyerte el a tetszésünket, míg a Smart ebben a kérdésben lemaradt. A csúszós kárpitok és a túl előre nyúló, nem állítható fejtámla elrontják az élvezetet. A hátsó ülésen viszont mindhárom autó nagyjából egyformán teljesít, ha csak az üléseket nézzük. A Volvóban utazók azonban a szűken mért belmagasság miatt szenvedhetnek. A szabvány szerint mért üléshely tekintetében is az EX40 áll az utolsó helyen, míg a Smart hátsó ülései a legkevésbé alkalmasak széles vállú utasok számára.
És ezzel elérkeztünk a belső tértől a vezetés élményéig. A Skoda, biztos, ami biztos, a csúcsmodell Elroq RS-t küldte nekünk a tesztre. Míg a Smartnak és a Volvónak egyetlen elektromotorral kell beérnie a hátsó tengelyen, a Skoda négykerék-hajtással és 250 kW rendszerteljesítménnyel érkezett – ötvennel többel, mint a #3, és 65-tel többel, mint az EX40. Utóbbinak a hivatalosan megadott 420 Nm maximális nyomatéka ugyan segíthetne a közbenső gyorsulási értékekben, de ez csak elmélet. A Volvo ugyanis igen testes egyéniség, a mérlegre állítva 2049 kilogrammot nyom, ami miatt 229 kg-mal nehezebb, mint a Smart, ami ráadásul erősebb is. A fizika közbeszól, és így a konszerntestvére a standard sprintben 1,7 másodperccel megelőzi. Míg a svéd autó 7,3 másodperc alatt gyorsul százra, addig a #3 5,6 másodperc alatt teljesíti ugyanezt.
És most térjünk rá a könnyűszerkezetes autók rajongói érveire. A kisebb súly kevesebb teljesítményt igényel, ami jobb hatékonyságot eredményez. A lényegesen erősebb és emellett négykerék-hajtású Skoda csak két tizeddel hamarabb éri el a 100 km/órát. Miért? Mert 2237 kilogrammot kell mozgásba hoznia, 417‑tel többet, mint a Smartnak. Skandináv hasonlattal élve ez nagyjából egy felnőtt nőstény jávorszarvasnak felel meg, amit a Skoda virtuálisan a tetőre kötöz.
A stopperóra viszont nem árul el mindent az autó mozgásáról. Míg az erős, de nehéz Skoda a kikerülési manőverek során a legbiztosabbnak és a legstabilabbnak bizonyult, addig a könnyű és agilis Smart a kanyarokban a legjobb. Ugyanakkor ESP-je a sodródáshatáron durván beavatkozik, és már a kezdet kezdetén elfojtja a vezetés élvezetét.
Amint elérjük a határhelyzetet, a Smart könyörtelenül alulkormányzottságba kényszeríti magát. Ehhez jön még a futómű merev hangolása, ami kellemetlen remegést okoz az utastérben, amikor a Smart egyenetlenséget érez a kerekei alatt. Mindez megmutatkozik a vezetési dinamika mérési értékeinkben. Kettős sávváltásnál – ahol ismét a már említett virtuális jávorszarvas körül zajlanak az események – a nehéz Skoda a legstabilabb, és 133,3 km/h-val a legjobb értéket éri el. A könnyű Smart jól tartja a lépést, míg a Volvo lemarad. A 18 méteres szlalom értékelésén viszont a fürge Smart nyer.
A Volvo, annak ellenére, hogy szintén feszes beállítású, kevésbé kellemetlen rossz utakon. Nem igazán illik hozzá a könnyen kezelhető, de indirekt és érzéketlen kormányzás, amellyel legfeljebb csak sejteni lehet az út visszajelzéseit.
És az Elroq? A Skodára jellemző módon kiegyensúlyozott, semmiben sem ügyetlen. Adaptív futóműve finoman egyensúlyozik a valódi kényelem és a dinamizmus között, a kormányzás mindig pontosan azt teszi, amit a vezető elvár tőle, és pontosan azt a reakciót és visszajelzést adja, amit elvárna és szeretne. Kipörgésgátló rendszerével és két elektromotorjával, vagyis négykerék-hajtásával a cseh autó rajtoláskor és a kanyarok kijáratánál is egyértelműen felülmúlja versenytársait.
Ráadásul a Skoda nem is a legdrágább, pedig az RS kivitelnél feljebb nem lehet mászni a cseh márkánál, és sokaknak ez is túlzás. A drága cím a Volvo EX40-é, magas vételárát nem teljesen támasztja alá a teljesítménye.
A svéd design ára
A Volvo legnagyobb hátránya tehát az ár-érték arány, de ez azért nem ennyire fekete-fehér kérdés. A Volvo az egyértelmű presztízsmárka a csapatban, hogy ilyen kicsi, és a nagy testvérekhez képest olcsó autó is van a kínálatban, egy bátor próbálkozás. Amennyiben akár azonos minőség mellett is olcsóbb lenne, elveszítené a presztízs jellegét, a vásárlók jó része egyszerűen nem venné komolyan. Ráadásul ha az értékesítési darabszámokra nézünk, akkor ez jól van így, ugyanis a svéd–kínai cégnél jól fogynak ezek a kisebb, de nem szerényen árazott villanyautók.
A Smart esetében sok az olyan zavaró tényező, ami vezetés közben jelentkezik. Rendszereinek kezelése rendkívül elvonja a figyelmet az útról, a futómű zörög, a fejtámla pedig nyomja a nyakat. Ehhez jön még a külső tükrök bonyolult beállítása, amihez nem csak az érintőkijelzőt kell használnunk, de még a kormány gombjait is. Erre a tökéletes jelző az, hogy nyakatekert megoldás.
Csak az energiafogyasztás terén tudtunk egy csillagot adni a Smartnak, mert 21,0 kWh/100 km-es értékével nemcsak a gyári adatokhoz áll a legközelebb, hanem a Skodát és a Volvót is jelentősen megelőzi. Az Elroq étvágya a legnagyobb, mert 100 km-enként 23,9 kWh-t fogyaszt, miközben a Skoda a prospektusában 17,1 kWh-val hirdeti magát.
Végül marad az elektromos autók legnagyobb gondja, a töltési idő. Ennél is kettészakadt a mezőny. Míg a Skoda és a Volvo 11 kW-tal tölthető váltakozó áramról, a Smart a kategóriában szokatlan 22 kW-os töltési teljesítményével előnyt szerez. Pontosan fordított a helyzet a gyorstöltőknél. Ott a Skoda és a Volvo a 36 és a 34 percével jelentősen rövidebb idő alatt tölti fel a szinte üres akkumulátort 300 kilométernyi hatótávolságra, míg a Smartnak 57 percre van ugyanehhez szüksége.
Mint oly gyakran, itt is az a kérdés, hogyan tervezi használni valaki az e-SUV-ját. Akinek van otthon 22 kW-os töltője, az talán még a Smarttal is elégedett lesz. Aki viszont útközben szívesebben áll meg rövidebb időre, annak a Skoda és Volvo jobb választás – míg összességében, válasszuk bármilyen színben, az Elroq a legjobb.
Összegzés: Az, hogy a Smart végül majdnem megelőzte a második helyen álló Volvót, az jobb ár-érték arányának köszönhető. A tulajdonságok értékelésében mindkettő jelentősen elmarad azonban az összetett győztes Skodától, amelynek gyakorlatilag nincsenek igazán gyenge pontjai.
Magánvélemény (Busánszky Lajos)
Már hallom is a kedves olvasók ellenvéleményét, hogy na persze, a csúcsmodell RS-sel könnyű nyerni, de mi van a többi Elroqkal? Köszönik szépen, jól vannak, és abszolút megérdemlik, hogy a 2026-os Év Autója választás döntőjébe kerültek. A VW platform, ami az ID.3 megjelenésekor annyi jogos kritikát kapott, és amit többek között az Elroq is használ, teljesen kinőtte a gyerekbetegségeit. A sokat szapult infotainment immáron gyors, a menükben könnyű eligazodni, gyorsgombok segítik kikapcsolni a zavaró funkciókat. És miután ezek nem bosszantanak tovább, rájövünk, hogy szinte minden elemében remek, és a Skoda hogyan emelt mindent egy polccal még magasabbra.
