Gyárbezárások fenyegetnek, a munkahely garancia megszűnhet, milliárdos lyuk keletkezett
A Volkswagen jelentősen szigorította költségcsökkentési programját egy vezetői értekezletet követően. Az igazgatótanács hétfőn (2020. szeptember 2.) egy rövid időn belül összehívott válságértekezleten tájékoztatta a magas rangú vezetőket a drasztikus költségcsökkentési tervekről, amelyek még a régóta fennálló garanciákat és a régóta működő gyárakat sem hagyják érintetlenül.
Az autógyártó többek között úgy döntött, hogy visszavonja az 1994 óta érvényben lévő munkahelyi biztosítékot, amely eredetileg 2029-ig kizárta a kényszerleépítéseket. A lépés hátterében az a feszült gazdasági helyzet áll, amelyben a Volkswagen jelenleg találja magát.
Ötmilliárd eurós lyuk a VW-nél
Oliver Blume, a konszern vezérigazgatója kifejtette, hogy „a gazdasági környezet még keményebbé vált, új gyártók nyomulnak be Európába. Ráadásul különösen Németország a versenyképesség tekintetében lemaradásban van” – nyilatkozta Blume. E fejleményekre tekintettel az igazgatótanács a Volkswagen AG-n belül a márkák átfogó átszervezését tartja elengedhetetlennek a hosszú távú versenyképesség biztosítása érdekében. Gyors ellenintézkedések hiányában gyárbezárások és kényszerű elbocsátások is szükségessé válhatnak.
A költségcsökkentő intézkedések szigorításának másik kiváltó oka a konszern korábbi megtakarítási terveiben keletkezett mintegy ötmilliárd eurós rés. Az eddig tervezett intézkedések, mint például a részleges nyugdíjazással és végkielégítésekkel történő létszámcsökkentés, már nem elegendőek a rés megszüntetéséhez. „A vállalat szempontjából a kizárólag a koruk miatt normál vagy előnyugdíjba vonulókon alapuló átszervezés nem elegendő a versenyképesség növeléséhez rövid távon szükséges strukturális kiigazítások megvalósításához” – áll a vállalat közleményében. A 2023-ban indított megtakarítási programnak ezt a tendenciát meg kell fordítania, és 2026-ra tízmilliárd eurós eredményjavulást kell elérnie.
A VW fő márkája nyomás alatt
A Volkswagen évek óta magas költségekkel küzd, és nyereségességben jócskán elmarad a konszern más márkái, például a Skoda, a Seat és az Audi mögött. Különösen robbanásveszélyes a kérdés, hogy mely telephelyeket érinthetik az esetleges bezárások.
Az üzemi tanács belső közleményei szerint a vezetőség legalább egy nagy autógyárat és egy alkatrészgyárat tart feleslegesnek, bár egyelőre nem világos, hogy konkrétan mely telephelyek vannak veszélyben. Ez a bizonytalanság jelentős nyugtalanságot okoz a munkavállalók körében – különösen Alsó-Szászországban, ahol számos Volkswagen-üzem található.
Az üzemi tanács és az IG Metall a barikádokon
A bejelentett intézkedések jelentős feszültségekhez vezettek a vállalaton belül, különösen a menedzsment és a munkavállalói képviselők között. Daniela Cavallo, a Volkswagen AG Általános Üzemi Tanácsának elnöke felháborodottan reagált, és masszív ellenállást jelentett be az igazgatóság terveivel szemben. „Velünk nem lesznek gyárbezárások!” – jelentette ki Cavallo a »Mitbestimmen« című üzemi tanácsi újság különszámában. A költségcsökkentési terveket egyoldalúsággal vádolta, és ehelyett „stratégiai felszabadító akciót” sürgetett a vállalatcsoporton belüli tényleges problémák megoldása érdekében. „Ahelyett, hogy egyoldalúan a munkaerő rovására csökkentenénk a költségeket, most egy stratégiai mentőcsomagra van szükségünk – a tényleges építkezések fellendítésével: Termék, komplexitás, folyamatok, szinergiák” – hangsúlyozta.
Az IG Metall, amely fontos szereplője a Volkswagennek, szintén megdöbbent a terveken. Thorsten Gröger, az IG Metall alsó-szászországi regionális vezetője a dpa hírügynökségnek bemutatott tervet „felelőtlennek” nevezte, és figyelmeztetett a Volkswagen telephelyeire és munkahelyeire gyakorolt lehetséges következményekre. „Az igazgatótanács ma egy felelőtlen tervet mutatott be, amely alapjaiban rengeti meg a VW-t, és hatalmas veszélyt jelent a munkahelyekre és a telephelyekre. Ez az irányvonal nemcsak rövidlátó, hanem rendkívül veszélyes is – a Volkswagen szívének tönkretételét kockáztatja” – magyarázta Gröger. Követelte, hogy az elmúlt évek rossz gazdálkodása ne a munkavállalók hátán csattanjon.
Hogyan reagál Alsó-Szászország?
Alsó-Szászország tartománynak, amely a Volkswagen felügyelőbizottságában 20,2 százalékos részesedéssel és két taggal, mint fő részvényes képviselteti magát, vétójoga van a fontos döntéseknél, és valószínűleg döntő szerepet játszik majd a közelgő tárgyalásokon. Stephan Weil, Alsó-Szászország miniszterelnöke és a felügyelőbizottság tagja a Bild című lapnak világossá tette, hogy a tartományi kormány különösen nagy hangsúlyt fektet az alsó-szászországi telephelyek jövőbeli kilátásaira. Hangsúlyozta, hogy arra számít, „hogy a telephelyek bezárásának kérdése az alternatívák sikeres alkalmazása miatt egyszerűen nem fog felmerülni”. Alsó-Szászország álláspontja tehát döntő lehet az esetleges üzembezárások kikényszerítésében vagy ellenállásában.
A végső döntéseket a csoport jövőbeli irányáról az úgynevezett tervezési fordulóban kell meghozni, amelyre hagyományosan novemberben kerül sor. Addig valószínűleg intenzív tárgyalások és egyeztetések folynak a színfalak mögött. Az igazgatótanács bejelentése máris intenzív vitát váltott ki a Volkswagen jövőjéről, valamint a vezetőség felelősségéről a munkavállalók és a telephelyek iránt. Az elkövetkező hetek fogják megmutatni, hogy a bejelentett intézkedések milyen mértékben kerülnek végrehajtásra, és milyen következményekkel járnak a vállalatra és a munkavállalókra nézve.
