A veteránautók tárolásának, de akár a sima parkolásának is sarkalatos kérdése, hogyan óvjuk meg a féltő gondoskodással felújított, vagy éppen eredeti állapotban megőrzött karosszériát. A megoldás: tegyünk rá ponyvát. De nem mindegy, hogy milyet.
Írta: Mihályi Csaba
A régi veteránosok még biztosan emlékeznek a lakótelepek parkolóiban sorakozó egyenszürke ponyvákra, amelyeknek a felhelyezése sem volt egyszerű. Később a kompaktabb – olcsóbb – megoldások terjedtek el, amelyek annyira modernek, hogy egyetlen méret alkalmas valamennyi autóra. Azoknak, akik ebben a filozófiában kételkednek, jó hír volt, amikor megjelentek a méretre készített ponyvák. Ezek eleve jobban néznek ki, főleg a visszapillantónak kialakított kis zsebekkel, de nem csak a külcsín az előnyük.
„A ponyva szó alatt a teherautók ponyváját értik a legtöbben. Mi kültéri ponyvát és beltéri takarót különböztetünk meg – kezdte Szendrényi Ákos, a jarmutakaro.hu alapítója, aki több mint tizenöt éve foglalkozik méretre szabott autóponyva és takaró gyártással. Sőt, mindjárt az elején eloszlat egy tévhitet is „Beltéri alkalmazás esetében, ahol az autó nincs kitéve az időjárás viszontagságainak, nincs légmozgás, a nem méretpontos takaró is megfelel.”
Ámde kültéren egészen más a helyzet. Itt Szendrényi egyetlen rövid példával meggyőz a méretre szabott ponyva jelentőségéről. „Láttál már letakart autót, amin a szél felfújta a ponyvát?”
Nem is egyet. Elég viccesen néz ki tőle az autó, de ha már így vezette fel a kérdést, akkor gyanítom, nem csak a humoros oldaláról van szó.
„A ponyva ez esetben pont úgy viselkedik, mint egy vitorla. A szél alulról belekap és mivel elég nagy felületről beszélünk, hatalmas ereje van. Láttam olyan esetet, amikor gumipókkal kötötték le a ponyvát, vagy ami még rosszabb, egy követ tettek az autó tetejére. És olyat is, amikor egy közepesebb széllökés után ez a kő a szomszéd autó szélvédőjén landolt.
Ezzel még nem ért véget az elrettentés: „Ha a szél a ponyva alá tud kapni, akkor a finom porszemcséket is befújja alá, amik között vannak igen kemények is. Ezek beszorulnak a ponyva és a karosszéria közé, és akár nagyobb kárt is okozhatnak, mintha egyáltalán nem lenne az autón ponyva. Ezért fontos, hogy a kültéri ponyvákat az adott típusra szabjuk – nem lehetnek lazák –, és hogy az aljuk beforduljon a lökhárító alá. Végül pedig a kerekeknél rögzítsük. Ezzel meg tudjuk akadályozni, hogy a szél alákapjon.”
Ráadásul szebb is egy méretre készült ponyva, ami akár beltérben is hasznos. „Beltérben egyértelműen a szennyeződéstől kell védenie. A teremgarázsokban például elég sok a finom por, de akár a kipufogógázból is származhat kosz. A macskákról és a nyestekről nem is beszélve. Akár még az apró karcolásoktól is meg tudja védeni a karosszériát, de arra is jó, hogy nem látszik, milyen autó áll alatta.”
A kültéren használt ponyváknak azonban ennél sokkal többet kell tudniuk. „A kültéri ponyvának vízállónak kell lennie, ugyanakkor teljes felületén légzőnek is, hogy a lecsapódó pára, vagy kondenzvíz el tudjon párologni. Ha ezt nem tudja megtenni, akkor az autó gyakorlatilag ebben a vízben dunsztolódik.”
Erre tehát nem elegendő a régi ponyvákon látott kis szellőzőnyílás. Magát a ponyva anyagát kell olyan szövésűre kialakítani, hogy az esőcsepp ne jusson be, de az elpárolgó víz megtalálja az utat kifelé.
Szinte bármely anyag, amit a napsugarak útjába helyezünk, árnyékot vet, vagyis többé-kevésbé megszűri azokat. Minél magasabb szűrőfaktorral rendelkezik az anyag – mint a strandon a napolaj –, annál kevesebb káros sugárzás tud rajta áthatolni. Ezért gyakorlatilag bármi, amit a járműre terítünk, anyagától és színétől függően nagyobb vagy kisebb mértékben véd az UV sugárzástól.
Az igazi kérdés azonban az, hogy maga az anyag meddig képes komolyabb károsodás nélkül dacolni a napsugárzással. Azokat az anyagokat, amelyek kémiai összetételüknek köszönhetően jól tűrik a direkt napsugárzást, UV-stabilnak nevezzük. Ezért fontos kulcsszó az UV-stabilitás a ponyvák esetében.
Az UV-szűrés is fontos, de még fontosabb a puha belső. A méretre szabott ponyva ugyan nem tud lobogni, de a szél ha minimálisan is, de csak mozgatja, a fel- és levételkor is súrlódik a karosszérián. Vagyis előnyösebb egy puha bélés.
„Többféle anyaggal dolgozunk, attól függően, hogy milyen körülmények között tervezik tárolni a járművet, és hogy van-e a megrendelőnek valamilyen speciális igénye. A vastagabb bélés még a kisebb ütésektől is megvédi a karosszériát. Előfordult már olyan, hogy dióméretű jég sem tudott kárt tenni az autóban.” Azonban a ponyvákra is igaz, hogy nem mindig a legjobb, a legerősebb a legalkalmasabb.
„A beltéri takarók és a kültéri ponyvák mellett készítünk túraponyvákat is, amik könynyen elférnek a csomagtartóban, kisebb UV védelmet nyújtanak ugyan, de nem is az a feladatuk, hogy évekig álljon alatta az autó. Sőt, készítünk úgynevezett autósapkákat is, amiket csak az autó tetejére, a szélvédők aljáig lehet húzni. Ezekkel leginkább a felmelegedéstől és a belteret érő napsugárzástól védhető az autó.”
Mivel méretre szabott ponyvákról beszélünk, ezért szinte mindegyik egyedi megoldású, így akár extra igényeket is figyelembe tudnak venni. „Többféle színben készítjük őket. A rendszámnak, parkolókártyának átlátszó ablakot tudunk készíteni, de akár feliratozni is tudjuk.” Ez utóbbinak egyetlen akadálya van: a márkaemblémát nem tehetik rá, hiszen jogilag nem készíthetnek mondjuk „Mercedes-ponyvát”.
„A modern autóknál a visszapillantó tükör helyét szinte mindig kialakítják, de például a külső pótkerék vagy a gallytörő rács is módosítja a szabásmintát. Általában minél régebbi egy autó, annál több kiálló eleme van, amit figyelembe kell venni. Ha olyan autóra készítünk ponyvát, amivel még nem találkoztunk, akkor ugyanúgy méretet veszünk róla és szabásmintát készítünk, mint egy szabómester.”
Ha valaki szeretné méretre készített ponyvával meglepnie autóját, akkor nem árt, ha előre gondolkozik, mert az átfutási idő két héttől akár két hónapig is tarthat. „Mivel mindent a saját műhelyünkben készítünk, amikor megszaporodnak a megrendelések, akkor előfordulhat hosszabb várakozási idő. Ez általában nyár eleje és a karácsony előtti időszakban szokott előfordulni.”
Már éppen kezdtem volna megköszönni az interjút, amikor Szendrényi Ákos még egy fontos dologra hívta fel a figyelmemet: „Ne felejtsük el lemosni az autót, mielőtt ponyvát teszünk rá, így nem marad a karosszéria és a ponyva között szennyeződés.”
Arról nem is beszélve, hogy egy tiszta autó szebb képet mutat, miután levesszük róla a ponyvát.
