Aktuális e-autó 2024. január 10.

Mikor halnak ki a benzines és dízel autók? 

Világszerte egyre több nemzet tervezi a belső égésű motorokkal szerelt járművek értékesítésének a megszüntetését. Az közismert, hogy az EU a 2035-ig történő fokozatos kivezetésről állapodott meg, míg a világ más országai és régiói ennél hol szigorúbb, hol lazább ütemterveket dolgoztak ki.

2035. Ez a dátum nagyjából egyet jelent az általunk megszokott autók megszűnésével. Az EU Bizottsága „Fit for 55” elnevezésű éghajlatvédelmi tervében erre az évre tűzte ki célul, hogy az új járművek éves CO2-kibocsátását nullára kell csökkenteni. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a belső égésű motoros személyautók forgalmazása megszűnik, csak tisztán elektromos autók, illetve hidrogénnel, bioüzemanyaggal vagy e-üzemanyaggal hajtott új járművek kerülhetnek forgalomba.

2035-től csak elektromos autókat lehet majd értékesíteni

Nem minden uniós ország támogatta, hogy a személyautókban kihaljon a belső égésű motor. Németország, és más, erős autólobbival rendelkező ipari országok sokáig haboztak. Lengyelország nemrég még azt is bejelentette, hogy pert indít a belső égésű motorok betiltása ellen. Holott már most is vannak izgalmas elektromos alternatívák.

Akadnak azonban olyan országok is, amelyek üdvözölték az uniós terveket. Ilyen például a környezeti károkra különösen érzékeny Hollandia, amely már 2021 márciusában levélben kérte az EU Bizottságát, hogy nevezzen meg egy időpontot a benzin- és dízelüzemű autók értékesítésének fokozatos megszüntetésére. Ausztria, Belgium, Dánia, Görögország, Málta, Írország, Litvánia és Luxemburg is támogatta ezt a javaslatot. Ezek az államok emellett a kibocsátásmentes járművek jobb töltési infrastruktúrája és a CO2-kibocsátási normák jelentős szigorítása mellett foglaltak állást.

Szigorú tervek Norvégiában és az Egyesült Királyságban

Az EU-n kívüli Norvégia még szigorúbb. Már 2025-től tilalmat tervez a belső égésű motoros új autók árusítására. Az EU-ból kilépett Egyesült Királyság szintén komoly célokat tűzött ki maga elé a Johnson-kormány idején. A britek közvetlenül a Brexit után, 2020 február elején jelentették be, hogy az új autókban a belső égésű erőforrások tiltását 2040-ről 2035-re hozzák előre. A tilalom a benzines, a dízel és a benzinmotorral szerelt hibrid modellekre is vonatkozik majd. Boris Johnson akkori brit miniszterelnök 2020 őszén még a 2030-as évet is kilátásba helyezte, mint a szigorítás életbe lépésének lehetséges dátumát.

A jelenlegi miniszterelnök, Rishi Sunak azonban most újabb irányváltást jelentett be. A belső égésű motorral felszerelt haszongépjárműveket és személygépkocsikat több lépcsőben – de 2035-ig – kivezetik. Sunak várhatóan a következő napokban egy sor politikai enyhítést jelent be az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban. Az Egyesült Királyságnak a 2019-ben kitűzött nettó nulla kibocsátási cél 2050-ig történő eléréséhez vezető útja azonban valószínűleg érintetlen marad. Addigra a brit utakon már nem közlekednek majd belső égésű motorral hajtott járművek.

Skóciában a tisztán belső égésű motorok 2032-től történő betiltása már most biztosra vehető. A skótok 2019 márciusában még részletesebben is pontosították terveiket. Az értékesítési tilalom kiterjedne a külső töltőcsatlakozás nélküli, sima hibrid járművekre is, amelyek jelenleg különösen az ázsiai gyártók kínálatában találhatók meg. Ezután csak tisztán elektromos járművek (BEV) és plug-in hibridek (PHEV) lesznek jogosultak a nyilvántartásba vételre.

Dánia és Spanyolország saját tervekkel

Dánia példája korábban megmutatta, hogy milyen nehéz egy uniós országnak saját kezdeményezésre érvényre juttatni a belső égésű motorok tilalmát. A koppenhágai kormány még 2018-ban jelentette be, hogy 2030-tól kívánja betiltani a dízel- és benzinüzemű autókat. Terveit azonban vissza kellett vonnia, mivel azok ellentétesek voltak az uniós joggal. Azóta a skandinávok több új kísérletet is tettek a szabályok életbe léptetésére. Szerintük az EU-nak meg kellene változtatnia a szabályait, és lehetővé kellene tennie a tagállamok számára, hogy saját hatáskörben is korlátozhassák a belső égésű motorral szerelt autók használatát. Érdekes lesz most látni, hogy a dánok vajon betartják-e az uniós irányvonalat, és elfogadják-e, hogy a belső égésű motorok betiltása öt évvel később fog bekövetkezni, mint szerették volna.

Több más uniós tagállam (Írország, Hollandia, Szlovénia és Svédország) eddig ugyanazt a céldátumot tűzte ki, mint Dánia. Franciaország a korábbi tervek szerint 2040-ig akart időt hagyni magának. A spanyol parlament nemrég fogadta el az energiaátállásról szóló törvényt, amely szerint 2023-ig minden 50 000 lakosnál nagyobb spanyol városban olyan zónákat kell létrehozni, amelyekben korlátozzák a különösen klímakárosító járművek közlekedését. Az országban 2040-től nem lehet többé belső égésű motorral hajtott járművet értékesíteni, 2050-től pedig egyáltalán nem közlekedhetnek ilyen járművek a közutakon.

Görögország 2030-tól akarja betiltani a belső égésű motorral felszerelt új autók értékesítését. Ez egy új környezetvédelmi törvény része, amely kibocsátási határértékeket és konkrét szén-dioxid-mentesítési kötelezettségeket határoz meg különböző ágazatokra, például az épületekre, a közlekedésre és az energiatermelésre vonatkozóan. 2025-től Athénban és Szalonikiben minden új taxi és bérautó egyharmadának elektromos meghajtásúnak kell lennie.

Tervezett tilalmak a városokban és régiókban

Szabályokat azonban nem csak országok, hanem nagyvárosok is hoznak. Például Párizsban 2024-től a dízelüzemű járművek használatának teljes tilalma lesz érvényben, majd 2030-tól a benzinüzemű járművek re is kiterjed a korlátozás. Amszterdam „Tiszta levegőt cselekvési terv”-e szerint a holland főváros 2030-tól lehetőség szerint minden benzin- és dízelüzemű járművet be akar tiltani. Ez a motorkerékpárokra és robogókra is vonatkozik. Az A10-es körgyűrűn belül már 2025-ben megszüntetik a belső égésű motorral hajtott taxik, buszok, furgonok és robogók közlekedését, majd öt évvel később a személygépkocsikét és motorkerékpárokét is.

A tervezet természetesen nemcsak a helyieket, hanem a turistákat is érinti. Még az oly kedvelt Mallorca nyaralószigeten is megálljt parancsolnak a belső égésű motorral hajtott autóknak. Ott 2025-től nem lehet majd új dízelautókat forgalomba helyezni, míg a benzineseket 2035-től tiltják be. Ez természetesen az autókölcsönzőkre is vonatkozik. Ezeknek 2020-tól folyamatosan növekvő kvótákat írnak elő az elektromos autók számára a flottájukban.

A Berylls vezetési tanácsadó cég felmérése szerint Európában 16 millió járművet fenyeget a betiltás veszélye és 35,9 millió polgárt érintenek közvetlenül a tilalmak.

Konkrét intézkedések Kanadában

Kanada azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2035-re 100 százalékban zéró kibocsátású járműveket értékesítsenek az országban. Steven Guilbeault környezetvédelmi és éghajlat-változási miniszter jelentette be ezeket az úttörő intézkedéseket. Az elektromos autók megfizethetőbbé válnak, és egyre több töltőállomás létesül az országban. A zéró kibocsátású járművek piaci részesedése 2026-ra eléri a 20 százalékot, 2030-ra pedig ennek legalább a háromszorosát. Ez tarható cél, mivel Quebec és Brit Kolumbia tartományokban máris elérték a 20 százalékos küszöböt.

A kormány szeretné biztosítani az elektromos autók hozzáférhetőségét és használhatóságát az egész országban. Azoknak az embereknek, akik át akarnak állni, lehetőséget kell adni erre megfelelő infrastruktúrával és ellátási láncokkal az elektromos autók számára, ami egyben új munkahelyeket fog biztosítani. Az ország 2029-ig 1,2 milliárd dollárt fektet be 84 500 töltőpont telepítésére.

Az Egyesült Államokban nincs megállapodás szövetségi, azaz egységes kivonási forgatókönyvről. Amint azt környezetvédelmi és éghajlati kérdésekben már megszokhattuk, az új szabályozásban is Kalifornia jár az élen. A nyugati parti államban most döntöttek arról, hogy 2035-től betiltják a belsőégésű motoros járművek értékesítését. Ettől az időponttól kezdve az új autók már nem bocsáthatnak ki üvegházhatású gázokat, például szén-dioxidot. A terv köztes célokat is megfogalmaz. 2026-ra el kell érnie a 35 százalékot a helyben nulla károsanyag-kibocsátású új járművek arányának. Ez az arány 2030-ra 68 százalékra emelkedik.

Az illetékes kaliforniai szervezet által kiadott rendeletnek valószínűleg az egész ország számára jelzésértékű hatása lesz. Az állam az USA legnagyobb autópiaca, és általában más államok is szívesen követik a példáját. Közülük 13 már egy ideje tárgyal a belsőégésű motorok betiltásáról, amely például Massachusettsben és New Jerseyben is életbe léphet 2035-ben.

A kaliforniai metropoliszok még szigorúbbak

Kalifornia más tekintetben is komolyan veszi hagyományos úttörő szerepét, és a rendvédelmi járművek kivételével már most sem rendel hagyományos belső égésű motorral szerelt kormányzati járműveket. A nyugati parti állam metropoliszai ráadásul szigorú követelményeket támasztanak magukkal szemben. San Francisco 2040-re teljesen emissziómentes közlekedést akar elérni, 2030-tól pedig csak elektromos meghajtású járműveket lehet majd újonnan forgalomba helyezni. Los Angeles a „Green New Deal” keretében azt tűzte ki célul, hogy 2050-re csak elektromos járművek közlekedjenek a milliós város utcáin.

Az USA északnyugati részén található Washington állam kormánya a belső égésű motorok értékesítésének általános betiltásáról döntött 2030-ig – alig több mint hét év múlva ott már nem kerülhet forgalomba egyetlen új, belső égésű motorral felszerelt autó sem. Ezzel öt évvel megelőzte az állam a környezetpolitika terén haladónak számító Kaliforniát. A GM közelmúltbeli bejelentése, miszerint 2035-ig szintén kivonul a belső égésű motorok gyártásából, bombaként robbant az amerikai autóiparban – a többi amerikai állam által meghatározott kivonási határidőtől függően akár a legnagyobb amerikai autógyártónak is érdemes lehet előrehozni ezt a határidőt.

New Yorkban 2035-től nem adható el több belső égésű autó

New York állam, amely egyike annak a 14 körzetnek, amely már elvi döntést hozott a belső égésű motorok fokozatos kivonása mellett, saját terveit követi. Kathy Hochul kormányzó 2021 szeptemberében törvényt írt alá, amely előírja, hogy 2035-től csak nulla károsanyag-kibocsátású személygépkocsikat és könnyű pickupokat lehet ott értékesíteni. Albany önkormányzata a közepes és nehéz haszongépjárműveknek további tíz év türelmi időt biztosított. A New York-i környezetvédelmi hatóságnak azonban addig is ki kell dolgoznia egy stratégiát a haszongépjárművek kibocsátásának csökkentésére. A kaliforniai terv alapján az új szabályozás előírja majd, hogy „a 2025-ös modellévtől kezdve a New Yorkban új járműként értékesített teherautók egyre nagyobb hányadának zéró kibocsátásúnak kell lennie” – mondta Basil Seggos, New York környezetvédelmi biztosa. Az állam, amelynek legnagyobb városa New York City, 2050-ig 85 százalékkal kívánja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

De természetesen nem Észak-Amerika és Európa az egyetlen kontinens, ahol a kibocsátás nullázására irányuló törekvések vannak. Afrikában azonban jelenleg csak Egyiptom szorgalmazza a belsőégésű motorok betiltását 2040-es határidővel. Izrael 2030-ra szeretne készen állni. Japán szintén ezt a évet tűzte ki célként. Az ázsiai szigetország 2050-re nullára akarja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, ebben fontos köztes lépés lesz a 20 évvel korábban bevezetett új belső égésű motorral szerelt járművek értékesítésének betiltása. Szingapúr és Srí Lanka tíz évvel hosszabb időt szán erre a célra.

Thaiföld 2035-től nem akar több új belső égésű motort

Thaiföldön 2035-től nem kerülhetnek új, belső égésű motorral felszerelt autók a piacra. Az ország emellett az elektromos autók gyártásának délkelet-ázsiai központjává akar válni. Ennek elérése nem is lehetetlen. Az országban már most is adott egy jól működő ellátási láncokkal rendelkező autóipar, ami Délkelet-Ázsia legnagyobbjának számít, és mintegy tíz százalékkal járul hozzá Thaiföld gazdasági teljesítményéhez. A BMW, a Ford, a GM, a Honda, a Mazda, a Mercedes, a Mitsubishi, a Nissan, a Toyota és a Volvo csak néhány azon gyártók közül, amelyek üzemeket működtetnek Thaiföldön. A helyi autóipar és annak beszállítói jelenleg 850 000 embert foglalkoztatnak, a termelés fele olyan országokba kerül, mint Indonézia, Malajzia és a Fülöp-szigetek.

Thaiföld emellett gyorsítja a belső égésű motorok kivonásának ütemét. 2030-ra az új autók 50 százalékának tisztán elektromos meghajtásúnak kell lennie – pár éve a cél még 30 százalék volt. Ezzel egy időben a floridai székhelyű, Evlomo nevű elektromos infrastruktúrával foglalkozó vállalat mintegy 50 millió dollárt fektet be egy egyenáramú töltőhálózat kiépítésébe az ausztrál Tritium töltőállomás-gyártóval és a kínai East Group energiaszolgáltatóval közösen.

Kína 2060-ig vár

Kína a közelmúltig csak Hainan tartományban döntött a belső égésű autók értékesítésének betiltásáról, de csak 2030-tól, holott 2017 óta állandóan napirenden van az egész országra vonatkozó tiltás. A központi kormány viszont csak most döntött. Meglepő módon a belső égésű új autók árusítását csak 2060-ban tiltják be. Szakértők szerint Kína az új ötéves tervvel átállítja gazdaságát, és továbbra is lehetőséget ad a belsőégésű motornak és a szintetikus üzemanyagoknak, valamint az üzemanyagcelláknak. „Az OEM gyártók számára az új időpont azt jelenti, hogy továbbra is több vasat kell a tűzben tartaniuk” – mondta Andreas Radics, a Berylls Strategy Advisors ügyvezető partnere. „Egyrészt meggyőző e-autó-kínálatra van szükségük, különösen a megavárosok számára. Másrészt azonban nem szabad szem elől téveszteniük a hagyományos meghajtások továbbfejlesztését sem.”

Kapcsolódó cikkek