Akár már egy youngtimer esetében is problémát okozhat a meghibásodott, megsérült, vagy éppen elöregedett hűtő pótlása. A kilencvenes évek előtt gyártott autókhoz szinte lehetetlen eredeti vagy utángyártott alkatrészt beszerezni, de van egy jó hírünk: Erdőkertesen mindenre találnak megoldást.
Írta: Mihályi Csaba, Fotók: Matei Bence
Olyan még nem fordult elő, hogy valami teljesen kifogott volna rajtunk, de azért csodákat tőlünk se várjanak” – nevet a mindenre megoldást találunk felütésen Goldschmied Zsolt, aki a kilencvenes évek óta foglalkozik hűtőjavítással, felújítással, sőt gyártással is. Erdőkertesi cége jól ismert a veteránosok körében. Annál is inkább, mert egy patinás családi vállalkozásról van szó, amelyet még nagyapja, Nagy Endre alapított 1939-ben Budapesten, a VIII. kerületben. A cég logója is innen származik, sőt egy kis történelmi érdekességként érdemes a cég honlapjára látogatni, ahol kiderül, hogy a tradíciókhoz ragaszkodva, Goldschmied jelenlegi névjegykártyája is nagymértékben hasonlít nagyapjáéra.
A második generáció, Goldschmied Ferenc 1978-ban vette át a céget és 2012-es nyugdíjazásáig vitte tovább a stafétát. A harmadik generáció, Zsolt, 1994-ben alapította saját vállalkozását. Ekkor került a műhely Erdő‑ kertesre.
Na de térjünk vissza a hűtőkre. „A kilencvenes években elég sok eredeti vagy után- gyártott hűtőt lehetett venni, akkor sokkal egyszerűbb volt a régi hűtőt kicserélni. Most már ott tartunk, hogy az 1990 előtt gyártott autókhoz, ha csak nincs valahol egy elfekvő készlet, akkor szinte lehetetlen új, de akár utángyártott hűtőt is beszerezni.”
A veterán autók jellemzően ebben az időszakba esnek, és ráadásul itt már nem is az a kérdés, hogy valahogy oldjuk meg, hogy működjön, hanem, ha lehet legyen eredeti, szép, sőt, az sem árt, ha az eredeti hűtőből meg tudunk őrizni minél többet.
„Ha csak egy kőfelverődésről van szó, vagy megvan bökve a hűtő, akkor érdemes javítani. Ha el van öregedve, akkor már a betét cseréjét javaslom. 40–50 éves kornál számolni kell a réz öregedésével. Ha kicseréljük a lamellákat és az eredetivel megegyezőt rakunk bele, már akkor is 10–15 százalékkal javul a hűtő hatásfoka.”
A lamellával el is érkeztünk a hűtőjavítás kulcskérdéséhez. Ma már minden hűtő lamella cikk-cakk alakú, de nem volt ez mindig így. Régebben előszeretettel használtak nyolcszögletű, méhsejt lamellákat, amelyekkel a hűtő nagyon jól néz ki, de a cseréjük, az újragyártásuk igen nehéz feladat.
„A hűtőfelújítás általában a lamellákat érinti. A felső és alsó vízszekrény, hacsak nincsen rajta sok repedés, általában megmenthető. Ha nem, akkor tudunk készíteni akár az eredetivel megegyezőt is. A lamella valóban nehezebb kérdés. A méhsejt lamellák kiosztása gyártóról gyártóra változik. Van 10, 15, 20 milliméter távolságú, de találkoztam már 17-essel is. Ezekhez külön sablon kell. Szerencsés esetben meg tudjuk csinálni az eredetivel egyezőre, de előfordulhat, hogy némi kompromisszumot kell kötni. Ha valaki nem akar OT-minősítést, csak hétvégenként kocsikázni és nem ragaszkodik az eredetihez, akkor szoktam javasolni a cikk-cakk lamellát. Ezek hatásfoka jobb, az áruk pedig kb. a harmadával alacsonyabb.”
A hűtő hatásfoka is sarkalatos kérdés lehet. Előfordulhat, hogy akár tuning, akár a megnövekedett hőterhelés miatt javítani kell rajta. „Nagyobb teljesítményű hűtőnél a betét vastagságát kell növelni. Ha van hely, akkor ezt könnyű megoldani és még nem is tűnik stílusidegennek.”
A hűtés mellett az autók fűtése is fontos kérdés, főleg a téli időszakban. „A fűtőradiátorok általában dobozban vannak, a lamellázatot lehet sűríteni, de alapvetően nem szokott gond lenni a fűtéssel. Régen erre jobban odafigyeltek. Itt is igaz, ha cseréljük a lamellát, akkor már attól javul a hatékonyság.” Néhány autón gyárilag is alkalmaztak olajhűtőt, de gyakran előfordul, hogy tuning útján kerül az autóra. „Az olajhűtőknél előfordul, hogy ki lehet cserélni, ha nem, akkor nulláról fel kell építeni őket. Erre is igaz, hogy látni kell.”
Az intercooler egy kicsit fiatalabb technológia, és bármennyire is furcsán hangzik, a frissebb gyártásúakkal akad a több gond. „Itt akkor lehet probléma, ha műanyag szekrénnyel gyártották, ez elsősorban kamionoknál fordult elő. Ha a műanyag tető nem ugyanabban a gyárban készült, akkor az nagyon méretérzékeny, ez okozhat egy kis nehézséget. A régebbi intercoolerekkel ilyen gond nincs, ott szinte minden megoldható.”
Már csak egy kérdés: ha mégiscsak van új vagy utángyártott hűtő, akkor érdemes egy ilyenbe beruházni, vagy inkább javítsuk meg az eredetit?
„Ha lehet kapni újat és az ugyanolyan, mint ami az autóban volt, akkor az akár olcsóbb megoldás is lehet, mintha mi gyártanánk egy komplett hűtőt. A fűtőradiátoroknál elég nagy a szórás árban, a tapasztalatom az, hogy a nagyon drágánál a dobozt kell megfizetni, de egy közép ár alá semmiképpen nem mennék.”
Goldschmied Zsolttal még sok mindenről beszélgettünk, hiszen a témában kifogyhatatlan, lehetetlen minden sztoriját megosztani. Viszont a minőségről volt egy érdekes gondolata. „Az I. világháborúig gyártott hűtők nagyon masszívak, szinte valamennyi részüket fel lehet használni. Érdekes, hogy a méretpontosságra nem mindig ügyeltek, egy hatvan centis Rolls-Royce hűtőn például nincs meg mindig a derékszög, de ez akkor nem volt szempont. Jól működött a hűtő, csak ez számított.”
Majd a beszélgetés végén hozzáteszi: „Mi sem tudunk mindent megoldani a hűtőkön, de mindenkinek azt javaslom, hogy hozza be a műhelybe, megnézzük és valamilyen megoldást biztosan találunk rá.”
