A minap véletlenül Pannónia-tulajdonos lettem. A lovak mellett áll már néhány motorbicikli is az istállómban, mint például egy 1958-as Simson Sport vagy egy 1964-es Vespa 160GS. Az egyik motor fekete, a másik piros, zöld még nem volt. Várjunk csak, zöld Pannónia?! Az összes eddigi Pannónia, amit láttam, az vagy fekete volt, vagy vad narancssárga. De ez nagyon zöld! Kérdeztem a barátomat, hogy ez most ötvenes évekbeli divatszín vagy eredeti gyári árnyalat? Na, itt elvesztem a válaszokban, ezért felkerestem Ocskay Zoltánt, aki ebben a témában (is) otthon van, és elkezdtem ostromolni laikus kérdéseimmel.

Az első felmerült kérdésem, hogy ez a szín valóban eredeti?

Szerintem senki sem tudja egészen pontosan, milyen volt a TLT Pannóniák zöld színe, azonban annyit állíthatok, hogy ez közel jár hozzá. Már csak azért is nehéz a biztos választás, mert az ötvenes években használt festékek anyaga eltérő a mai, modern festékekétől. Bár elég pontosan meg lehet határozni egy-egy eldugott, fényt keveset kapott alkatrészről az árnyalatot, a 2K-s festés sokkal szebb lesz. És abban sem lehetünk biztosak, hogy 1956-ban és 1957-ben mindig ugyanazt a festéket, ugyanazt az árnyalatot használták. A TLT- k eleinte jobbára zöld színben készültek, kisebb mennyiség bordó festéssel, 1958-ban pedig a legtöbb fekete festést kapott.

Nagyon köszönöm, a következő kérdésem, hogy összességében mit illik tudnom erről a motorról? Mit is jelent a TLT?

A rövidítés a teleszkóp, lengővilla, tokozott szavak kezdőbetűiből állt össze, azonban Szakács László barátom, a Pannónia Motorkerékpár-múzeum alapítója és tulajdonosa hívta fel a figyelmemet arra, hogy a teleszkóp ez esetben a hátsó rugóstagra vonatkozott, mert már a Csepel 250-esnek is teleszkópvillája volt elöl. Az átdolgozás, tehát az első kerékkel együtt mozgó sárvédő, a tokozott lánc és a módosított váz a külföldi megrendelők és a magyar hadsereg igényeit tükrözik, igaz, az átlagos TL-tulajdonosoktól is sok reklamáció érkezett például az első sárvédő gyenge hatásfoka miatt. A TLT modellek vázára lehetett oldaltámaszt szerelni, módosítottak az első teleszkópon és a hátsó féken, dobozba került az akkumulátor, magasabb bordázatú hengerfejjel szerelték és jobb konstrukciójú benzincsapot is kapott. A hajtólánc tokozása a jobb oldali villaszár funkcióját átvette, önhordó jelleggel. 1957-ben elhagyták a benzintartályból a szerszámdobozt, nagyobb fényerejű hátsó lámpát kezdtek használni. 1958-ban ismét változtattak néhány dolgon, akkor jelent meg az új hangtompító, a kormányzár és a szerszámdobozzár, a térdpárna a tankon, amely aszimmetrikus betöltőnyílású lett.

A Csepeli történet című könyvben láttam egy képet, amelyen az exportmotorokat csomagolták. Ezt a típust mely országokba vitték? Mennyiben különböztek a hazai piacra gyártott példányoktól?

A TLT az egyik legsikeresebb Pannónia-modell volt, kvalitásait nagyra értékelték külföldön is. A legtöbbet a Német Demokratikus Köztársaságba exportálták, de küldtek Finnországba, Franciaországba, Argentínába, Brazíliába, Chilébe, Indiába és Indonéziába is. Az export jelentőségét mutatja, hogy 1957-ben a legyártott 17 142 TLT-ből 10 898 darabot vittek külföldre. A kiszállított motorok között csak annyi eltérés volt, amit a vásárló kért, tehát más lámpa, sebességmérő kerülhetett a motorra, lehetett bőrből az üléskárpit, hatásosabb a hangtompítás.

Ennek a hátsó lámpának a fénykibocsátása hasonlítható egy zárlatos szentjánosbogáréhoz. Újonnan ez a motor milyen prizmát és hátsó lámpát kapott? Ez való rá?

A korabeli fényképeket tanulmányozva az derül ki, hogy a legtöbb TLT-re azt a kis, alumíniumházas, negyedgömb alakú prizmát szerelték fel, mint a kerékpárokra. Ez természetesen a megrendelő kívánsága szerint történt, ha a vevő nem kért prizmát vagy más prizmát kért, azt tették fel. Gyakran megtörtént, hogy a megrendelő külföldi cég elküldte az igényelt alkatrészt, amelyet aztán a gyárban felraktak szállítás előtt. A hátsó lámpa valóban nagyon gyenge fénykibocsátású, ugyanilyet szereltek a Csepel 125-ösökre, illetve pont ilyet, mert ezen a motorkerékpáron is a Csepel 125-re való, oldalsó „kicsípéses” lámpa van, ahol a kivágást a kívülről vezetett huzal miatt alkalmazták.

Milyen biztatást kaphat egy magamfajta újdonsült, csillogó szemű Pannónia-tulajdonos? El merjek indulni egy hosszabb útra evvel? Mennyire használhatók ezek a motorok? Ha egy veteránszerető olvasónak minden vágya egy Pannónia, melyik típus lenne a legmegfelelőbb számára, amellyel biztonsággal el lehet jutni a legközelebbi találkozóra vagy a fagyizóba? 

Minden Pannónia típus alkalmas akár egy európai körutazásra is, ha megfelelő műszaki állapotban van. Az egyhengeres Pannóniák esetében a minőség nem változott jelentősen a gyártás 21 éve alatt, bár kétségtelen, hogy a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a T5-ösök megbízhatósága és teljesítménye érezhetően jobb például a TLT-nél. A frissen felújított motoroknál mindig számítani lehet felmerülő hibákra szerelési bakik vagy az utángyártott alkatrészek pontatlansága miatt, ezért érdemes eleinte rövidebb távokkal próbálkozni, és amikor már bejáródott a szerkezet, már csak a rendelkezésre álló idő és a bátorság szab határt. Ne felejtsük el, 2008-ban Treszl Gábor és Magyar Zoltán egy Pannóniával utazott a pekingi olimpiára és vissza, 24 ezer kilométert megtéve.

Ezt a Pannóniát a barátom sok szeretettel hosszú évek alatt újította fel. Ha lehet, rakjuk félre a szentimentális érzelmeinket, és csak a motorra koncentrálva szakértői szemmel nézve mi az, ami pontos, eredeti vagy nem illik rá?

Nem egy hétköznapi TLT-ről van szó, a számokból kiderül, hogy 1956 áprilisában készült, tehát az első szériába tartozik. Fennmaradtak képek prototípusokról, amelyeknek a hátsó rugóstagjaira krómozott porvédők kerültek, amilyeneket itt láthatunk. A szériagyártás során nem biztos, hogy ragaszkodtak ehhez a költséges megoldáshoz. A hátsó lámpa hibájáról már volt szó, de azt sem szabad túlértékelni, mert egy belföldi szállítmány esetében, ha épp nem volt raktáron csak ilyen, oldalsó „kicsípéses” lámpa, biztos felszerelték mindenféle bizonytalankodás nélkül. Azt sem tudom biztosan, hogy az erősebb középállványt már a kezdetektől használták-e a TLT-ken vagy csak később vezették be. A prototípusokon még egy jóval gyengébb, köracélból hajlított volt, ez tény.

A motoromon színre van fújva a lámpatest, de általában a TL/TLT sorozat lámpái más színűek. Ennek mi az oka? Gyártottak olyan TLT-ket, amiknek színre volt festve a lámpatestük?

A TL típusokon valóban Hella gyártmányú, ezüstszínű fényszóró volt, a TLT első sorozatában is lehettek olyan gépek, amelyekre azt tettek. A Csepeli történet című könyvem 129. oldalán látható egy fotó, amelyen a gyár udvarán álló, szállításra váró motorok vannak. Egy sor TL és egy sor TLT, tehát a kép éppen a típusváltás idején készült. A TL-eken ezüst színű Hella lámpa van, a TLT-ken azonban a motor színére festett, valószínűleg magyar. Abban biztos vagyok, hogy a legtöbb TLT fényszórója a motor színével megegyező festést kapott és a hátsó lámpák házát is a többi lemezalkatrészen lévő színre fújták.

A benzintank tetején van egy ajtó, ez mi célt szolgál?

Az a szerszámdoboz fedele, ami a TL típus öröksége, hiszen már volt két oldaldoboz is a TLT-ken, amelyek közül az egyik a szerszámok tárolására szolgált.

Ki tervezte ezt a motorbiciklit? Mekkora és hány lóerős a motorja?

A Pannónia TL fejlesztése a motorkerékpárgyár gyártmánytervezési osztályán történt, kollektív munka volt. Ha mégis neveket kell említeni, akkor Forró László főkonstruktőr állt a csúcson, őt követte Balog Gyula és Török Gábor, utóbbihoz tartozott a váz és a kerékagy, a sárvédőket és a hátsó himbát Bogáti Péter tervezte. Fontos szerepe volt Bakonyi Antal technikusnak és Ritter Ödön mérnöknek. A TLT motorja 247 cm³-es, 11 lóerős. Hozzá kell tenni, hogy 1958-ban, amikor egy újabb fejlesztés történt, a teljesítmény egy lóerővel megnőtt. Ezek persze elvi adatok, a valós teljesítény lehetett kicsit több vagy kevesebb.

Alkalmas-e oldalkocsi hozzáillesztéshez? Elbírja a megnövekedett súlyt?

Minden Pannónia motorkerékpárhoz csatlakoztatni lehetett oldalkocsit, mindössze az áttételezésen kellett változtatni, a kis lánckereket 16 fogúról 15 fogúra.

Magyarországon milyen főbb klubok vannak, ahova egy Pannónia-tulajdonos tartozhat?

A Pannonia MGTSZ-t ismerem, ők talán a legrégebben alakult és legnagyobb pannóniás szervezet, sok programjuk van, összetartó és segítőkész csapat. 

Nagyon köszönöm a szakvéleményt, ez a motorbicikli Makón van kiállítva a Galamb József Veteránjármű-kiállító Központban, az ott látható sok érdekes jármű társaságában. A weboldaluk: www.mvkse.hu

A tervem az, hogy ezt a motorbiciklit exportálom majd Kentuckyba. Ott bármilyen rendszám lehet rajta, ezért szeretném, ha az első magyarországi rendszámával tudnám használni, és addig, ameddig el nem viszem, ezzel a rendszámmal lesz kiállítva a múzeumban. A vázban talált első rendszám alapján készíttettem ezt a rendszámtáblát, vajon tényleg ez való rá? Milyen rendszámokat kaptak akkoriban a motorbiciklik?

Ez egy 1948-ban bevezetett rendszámforma, amely mindössze egy évig volt használatban, mert a népköztársasági címer bevezetése után, 1949-ben a Kossuth-címert a motorkerékpár-tulajdonosoknak le kellett festeniük fehér festékkel, illetve a később készített rendszámtáblákon már nem találjuk meg a címerpajzs-kipréselést. A Kossuth-címer rövid időre később visszatért, 1956. október 29. és 1957. május 23. között ismét használták (forrás: magyarjarmu.hu). 

Az EU betűjel helyett ED-t kellene használni, mert az van a kormánytokba ütve.