A szinterezés – hivatalos nevén porfestés –, éppúgy esztétikai eljárás, mint a fényezés, azonban sokkal ellenállóbb felületet hoz létre. Futóműalkatrészek, felnik esetében bevett szokás a szinterezés, de akár teljes karosszériára is alkalmazható. Igaz, utóbbit OT-vizsgán nem fogadják el. Azonban, ha erre nincs szükség, mindennapi használatra tökéletesen alkalmas, versenyautókra pedig kifejezetten ajánlott.
Írta: Mihályi Csaba, Fotók: Szabó-Jilek Ádám
Maga a szinterezés elnevezés némileg vitatott, hiszen a legtöbb szakmai oldalon megemlítik, hogy nem teljesen helyesen használjuk ezt a kifejezést a porfestésre, de annyira elterjedt és annyira egy dolgot jelent mindenki számára, hogy e fölött a kis hiba fölött szemet hunyhatunk.
A technológia lényege röviden, hogy színezett műanyagpor alapú festéket hordanak fel az adott felületre egy elektrosztatikus szórópisztolyból. Miután a porszemcsék kapnak egy minimális pozitív töltést, egyenletesen rátapadnak a bevonni kívánt felületre. Ezt követően 180–200 °Celsius fokon hőkezelik, a portól függően 15–30 percen keresztül. Ez alatt egy nagyon ellenálló, rugalmas és hőálló felület jön létre. Nincs további száradási idő, az alkatrész azonnal beépíthető. Természetesen az eljáráshoz hozzátartozik, hogy csak fémtiszta felületen lehet elvégezni, ezért az alkatrészt szemcseszórással – megint csak nem helyesen elterjedt nevén homokszórással – kell előkészíteni.
Ha valóban ilyen jó, akkor miért nem váltjuk ki vele az összes fényezést? – merül fel az emberben a kérdés. A válasz egyszerű, mert mindenre azért nem alkalmas.
„A porfestés legnagyobb előnye, hogy a fizikai behatásoktól jobban védő felületet hoz létre, mint a fényezés – mondja Szőnyi András, a Ten-Line Kft. ügyintézője, aki nem csak a szolgáltatást értékesíti, de használja is, többek között saját versenyautóján. – futóműalkatrészekhez, felnikhez, alvázra tudom ajanlani. Mi a raliautónk futóművén, alvázán teszteltük, murvás pályán, nagyon durva kőfelverődések mellett és teljesen sértetlen maradt, mind a futómű, mind az alváz. Olyan felületet, amit kavicsfelverődés érhet, sokkal jobban meg tudja védeni, mint a hagyományos fényezés.”
Mivel a porszemcsék elektrosztatikusan jutnak el az alkatrészre, a furatokba is jobban behatolnak, mint a hagyományos fényezésnél.
„Üregvédelmet nem lehet elérni vele, és csodákat sem szabad várni a porfestéstől, de a furatokba, hajlatokba sokkal jobban bejutnak a szemcsék, akár 1–2 centi mélységig is. A sarkok kialakításánál sokkal jobb felületi rétegvastagságot és esztétikus megjelenítést lehet elérni. Ha mondjuk egy bölcsőről beszélünk, akkor ott ez nagy előnyt jelent.”
Mielőtt azonban még a további előnyöket sorolnánk, érdemes megemlíteni a szinterezés egyik hátrányát is
Az alkatrész négy fázisa: a megérkezés, a leégetés, a szemcseszórás és a szinterezés utáni állapot
„Mivel a por beégetése magas, 180– 200 °C-on zajlik, ez egy kisebbfajta hőkezelést is ad a fém alkatrészeknek, amik után a rozsdásodási hajlamuk nő. Éppen ezért, hogyha igazán alapos és tartós munkát szeretnénk végezni, akkor az autógyárak által is használt KTL – folyadékba mártott – festéssel kell kezdeni. A KTL-lel nagyon vékony réteget visznek fel, ami egy műanyag burokba zárja a fémet, utána tudunk a porfestéssel egy ellenálló színes felületet adni.”
Ha már itt tartunk, egy futóműelemnél szinte mindegy a szín, de ha mondjuk karosszériát szeretnénk szinterezni, akkor már nem csak az alap fekete és a fehér közül lehet választani.
„A szinterezésről tudni kell, hogy nem lehet a festéket keverni. Egész pontosan lehetne, de a végső árnyalatot csak a beégetés után látod, emiatt nehéz eltalálni azt a keveréket, amit a vevő szeretne. Mi ezért nem is vállalunk festék keverést. Az alapanyag gyártók a nemzetközi RAL színskála szerinti porfestékeket készítik, mi ezek alapján tudunk gyártani.”
A szinterezés esetében ugyan egy viszonylag fiatal eljárásról van szó, ennek ellenére számtalan veterán autón alkalmazzák, elsősorban a futómű alkatrészeken, de olyan helyen is ahol nedvesség érheti az elemet, például légszűrőház.
„Ha szigorúan nézzük, akkor nem egy fiatal eljárás, hiszen 1945-ben találták fel. Viszont amelyik autógyár nem használta az eredeti autóin, ott az OT-vizsgán nem fogadják el a porfestést. Ha azonban valaki nem szeretne OT-s rendszámot, de bátran használná az autóját, akkor a futóművet, az alvázat én mindenképpen szintereztetném.”
Na és mi a helyzet a karosszériával? Szőnyinek is volt olyan versenyautója, amelynek a karosszériáját szinterezték, sőt, több nagyon szépen helyreállított, vagy mondhatjuk úgy is, hogy megépített historic versenyautó is szinterezve van, nem fényezve.
„Ha szépet szeretnénk, ha nagyon-nagyon szépet, akkor a fényezést ajánlom. A fényezés alatt lehet gitt, a szinterezéshez tiszta fémfelület szükséges. Ha az esztétikára megyünk, akkor a belső teret, a padlólemezt én szinterezném. Az olyan alakos fémkonzolokat, ahol sok a hajlítás, a visszaforduló él, nehéz fényezni, itt megint csak a szinter a jobb megoldás.”
Olvasóink biztosan emlékeznek rá, amikor még egy vastag kátrányréteg látta el az alváz rozsda elleni védelmét, és ha egy újonnan vett autón nem volt ilyen, akkor azt azonnal el kellett vinni „alvázvédőztetni”. A szinter legalább ilyen, de sok esetben még jobb védelmet nyújt.
„A teljes karosszéria szinterezését inkább a versenysportban tudnám ajánlani. Egy bukócsöves autónál a cső mögötti részt is könnyebb bevonni vele, mint egy hagyományos fényezésénél.
Kavicsfelverődés szempontjából a felni is eléggé kitett, itt is gyakran használnak szintert.
„Itt is esete válogatja. Egy felni szinterezése 15–25 ezer forint. Ha egy sokküllős BBS felniről van szó, akkor a felület bonyolultsága miatt a szinter előnyösebb. Ha egy egyszerűbb, háromküllős formáról van szó, akkor a hagyományos fényezés akár olcsóbb is lehet.”
Végül pedig Szőnyi még egy jótanáccsal szolgál: „Ha valaki szinterezőt keres, akkor a legfontosabb az előkészítés. Ez határozza meg a porfestés minőségét. Szóval mindenképpen olyan szinterezőt keressen, ahol helyben van szemcseszórás is, mert érdességen kívül fémtiszta, zsírmentes felületre kell felvinni a festéket, már pedig ha máshol szemcseszórnak és máshol szintereznek, akkor már koszolódik, megfogásnál zsírosodik a felület.”
Tehát ha csodára nem is képes a szinter, több területen érdemes megfontolni az előnyét.
