Csak egyszer történt meg korábban Az Év Autója 60 éves történetében, mint ami most, a 2025-ös választáson
Az Év Autója díj esetében egyfajta hagyomány, hogy ugyanannak a márkának nem illik nyernie kétszer közvetlenül egymás után. Ilyen eddig csak egyszer fordult elő, 1995-ben és 1996-ban, amikor a Fiat Punto, majd a Fiat Bravo nyert. No, és most, 2024-ben és 2025-ben…
Na mi lesz Az Év Autója legközelebb? – kérdezik tőlem gyakran kollégák, barátok ismerősök, sőt, ha összefutok velük, olvasók is, már az év közben. Kicsit tréfás a kérdés, hiszen év közben még sok minden változhat, számos autót még be sem mutattak, ami azután mégis részt vehet Az Év Autója választáson, jelen esetben a 2025-ösön. Ez annyira igaz, hogy még olyan új típusok is felkerülhetnek Az Év Autója szervező bizottsága, és hangsúlyozottan nem az autógyárak által összeállított listára, amelyeket októberben mutatnak be. Az egészen későn érkezők esélyeit azonban csökkentheti, hogy nem marad elegendő idő arra, hogy legalább a zsűritagok fele kipróbálhassa őket, és így csak az egy évvel későbbi szavazáson vehetnek részt.
A kérdésfelvetés sokkal gyakoribbá válik Az Év Autója szavazás első, szokás szerint általában november-december táján esedékes első fordulója után. Ekkor ugyanis egy otthonról elvégzett titkos, internetes szavazást követően hét típusra szűkül az addig az egész éves újdonságokat felölelő lista. Idén 42 vadonatúj típus szerepelt a listán, ebből került a döntőbe – abc sorrendben – az Alfa Romeo Junior, a Citroën C3/e-C3, a Cupra Terramar, az új Dacia Duster, a Hyundai Inster, a Kia EV3 és a Renault 5 E-Tech Electric/ Alpine A290 – melyek mindegyikét az autóMAGAZIN-ban bemutattuk.
Visszatérve a kérdésre, én válaszul legtöbbször széttárom a karom, mondván, hogy fogalmam sincs. És ez valóban így van, legfeljebb azt tudnám megmondani, hogy számomra melyik a legszimpatikusabb. Azt viszont, hogy a jelenleg 23 európai országból 60 szakújságírót felsorakoztató zsűri összessége végül melyik típust szavazza meg győztesnek a hétből, hát, ahhoz nem zsűritagnak, hanem jósnőnek kellene lenni.
Erre persze gyakran kapom meg azt a felvetést, hogy de hát te vagy benne a zsűriben! Ez igaz, csakhogy a második körös szavazás is teljesen titkos és internet alapú. Amikor találkozunk, akkor természetesen beszélgetünk arról, hogy kinek melyik tetszik, kinek milyen érv szól az egyik, vagy a másik mellett, de ebből nem lehet összerakni a végeredményt.
Még idén sem lehetett, holott a körülmények most mások voltak, mint korábban. Az Év Autója szavazás hagyományos menetrendje szerint még február elején utoljára összejön a teljes zsűri, hogy utoljára még egyszer kipróbálja a hét döntőbe jutott autót. Majd február végén, március elején kell leadni interneten keresztül a végső pontozást, amikor 25 pontot kell elosztani a hét autó között, de tíznél többet egyik sem kaphat. Az időpont nem volt véletlen, az eredményhirdetés helyszíne és időpontja ugyanis a Genfi Autókiállítás nyitónapja előtti délután volt.
Csakhogy időközben borult a rend, a Genfi Autókiállítást egyszer és mindenkorra törölték. A 2025-ös szavazást ezért előre kellett húzni úgy, hogy az eredményhirdetést a január 10-én nyíló Brüsszeli Autókiállításon lehessen megtartani. Emiatt azt a bizonyos utolsó próbát is előre kellett húzni, közvetlenül az eredményhirdetés előtti napokra. Ez azonban nem jelentett változást a szavazás menetében, azt továbbra is egymástól teljesen függetlenül, titkosan, interneten keresztül kellett elküldeni.
Így azután a pénteken esedékes eredményhirdetésig kizárólag Az Év Autója zsűri elnökségének három tagja, akik a kiértékelést végezték, tudja, hogy mi a végső sorrend, de mivel a leadási határidő csütörtök este volt, így ők nekik is csak pár óráig kell őrizniük a titkot. Nagyjából fél tizenkettőig, amikor kezdetét veszi az eredményhirdetés.
A 2025-ös választásnak egyébként mégis volt egy titkos tippje, sokan vélték úgy a zsűrin belül is, hogy neki áll a zászló. De az nem lehet, mondták szintén számosan, hiszen az nem szokás, hogy ugyanaz a márka nyerjen két egymást követő évben. És ugye a 2024-es Az Év Autója díjat a Renault vitte a haza a Scenic-kel. Akkor most hogyan győzhetne a ismét? Olyanok is akadtak, akik szakmai alapon kritizálták a Renault 5-öst, mert vagy drágának ítélték a két riválisához, a Citroën C3/e-C3-hoz és a Hyundai Insterhez képest, vagy valamely más szempont alapján a hét döntős teljesen másik tagját ítélték szerintük a legjobbnak.
Ahány ház, annyi szokás, és ez így van Az Év Autója szavazás során is, ami az eredményeken is meglátszik. Az egyik újságíró így, a másik úgy pontoz, majd a végén alakul ki a végeredmény, hogy a 23 ország 60 zsűritagjának összesített véleménye mit ad ki. Idén, 2025-ben pedig azt, hogy megismétlődött, ami korábban csak egyszer esett meg. Ahogy 1995-ben és 1996-ban a Fiat nyert kétszer egymás után, most a Renaulttal történt meg ugyanez. 2024-ben a Scenic, idén, 2025-ben pedig a Renult 5 E-Tech Electric/Alpine A290 páros szerezte meg a díjat, mégpedig 353 ponttal.
Ahogy a szavazás pontjai egymás után felkerültek a kivetítőre, a Renault 5 már öt ország szak újságíróinak szavazata után biztosítani látszott elsőségét. Egy másik típus került a közelébe, és veszélyeztette a győzelmét, a Kia EV3. A koreai márka új elektromos SUV-ja végül 291 ponttal szerezte meg a második helyet. A remek ár-érték arányú Citroën C3/e-C3 állhatott fel a képzeletbeli dobogó harmadik fokára 215 ponttal. A negyedik helyen a Dacia Duster végzett 172 ponttal, hozzá szorosan az ötödiken a Hyundai Inster 168 ponttal, míg a hatodik helyen a Cupra Terramar zárt 165, majd a hetedik helyen az Alfa Romeo Junior 136 ponttal.
Az én szavazatomat illetően eléggé nehezen hoztam meg a döntést. Mint minden zsűritagnak, nekem is voltak kedvenceim a hét döntőbe jutott típuson belül. Nekem különösen a kisautók jöttek be, és azok közül is leginkább a – abc sorrendben – Citroën C3, a Hyundai Inster és a Renault 5. Számomra az szólt mellettük, hogy mindegyik kedvező árszintet képvisel, bár nem egyformán, hiszen míg a Hyundai és a Renault csak elektromos hajtással kapható, a Citroën belsőégésű motorral is megvásárolható, amihez nyilván még olcsóbban lehet hozzájutni, méghozzá nem is kevéssel.
Valójában éppen ez nehezítette meg számomra a döntést közöttük. Ott volt a praktikus, jó ár-érték arányú, és olcsó kivitelben is kapható Citroën, vele szemben a zseniálisan sokféleképpen átalakítható, szintén nagyon praktikus és nagyautósan felszerelt, és elektromos autó szinten szintén kedvező árú Hyundai Inster, és a kívül-belül rendkívül vonzó, korszerű technológiát felvonultató, szintén kedvező árszintről induló és még szórakoztatóan is vezethető Renault 5-ös, amelynek ráadásul a még vagányabb, bár drágább Alpine A290 változatát is be kellett számítani a szavazásba.
A három kisautó versenyében nálam végül az utóbbi, vagyis a Renault 5-ös vitte el a prímet egy további, az előbbiekben nem említett tulajdonságával. Az Év Autója választáson a zsűritagok mindegyike, így én is, körülbelül olyan szempontok alapján rangsoroljuk az autókat, hogy melyik praktikusabb, melyik hajtáslánca takarékosabb és erősebb, melyik nyújtja a leggazdagabb felszereltséget az áráért, melyikben található valamilyen átütő műszaki újdonság, melyik a biztonságosabb, és melyiket kellemes vezetni. És amelyik mindebben a többi fölé emelkedik, vagy legalábbis amelyikről az adott zsűritag úgy gondolja, hogy ilyen, azt teszi a saját pontozásában a legtöbb ponttal az első helyre. Ám akad még egy további szempont is. Igazán az az autó méltó leginkább Az Év Autója címre, amelyik mindezt tudja, és egyúttal valami plusszal úgy kiemelkedik a többi közül, hogy igazán emlékezetessé válik. Vagyis ha öt, tíz, húsz évvel később visszatekint rá bárki, akkor azt mondja rá, hogy igen, ez megérdemelte a díjat. Szerintem ez az autó a 2025-ös választáson a Renault 5 E-Tech Electric/Alpine A290 páros volt. Tehát a kis R5-öst tettem az első helyre 7 ponttal.
Az előzőek fényében a második helyezettem elsőre talán meglepően hangzik. Az ugyanis nem egy másik kisautó, hanem a Kia EV3 volt 5 ponttal. A miértre a válasz pedig az említett szempont sorozat, aminek szerintem a Kia EV3 felel meg a leginkább. Igaz, drágább, mint a kisautók, de az EV3 legalább egy kategóriával nagyobb is. Saját méretosztályában igazán nagyszerűt nyújt, elfogadható áron. Úgy is mondhatjuk, hogy korrekt autó korrekt áron. Helykínálatában, csomagtartójának variálhatóságában, fedélzeti rendszereiben és azok kezelhetőségében, úttartásában, elektromos hajtásláncának élénkségében és takarékosságában, felszereltségében, ár-érték arányában mindben kimagaslót nyújt.
A harmadik helyre, 4 ponttal azért egy kisautót tettem, a Citroën C3-ast, amelynél alacsony induló ára mellett figyelembe vettem praktikus, észszerű és túlzásoktól mentes megoldásait. Nálam a negyedik helyre futott be a Hyundai Inster 3 ponttal. Remek és praktikus városi elektromos kisautó, elektromos autó szinten kedvező belépő áron. A hét döntős közül az Alfa Romeo Juniort, a Cupra Terramart és az új Dacia Dustert egyformán 2-2-2 ponttal értékeltem. Mindegyik jó autó, hiszen másképp nem kerülhettek volna be a hetes döntőbe, de mindegyik másképp. Az egyik ebből, a másik abból a szempontból mutat kimagaslót, végül ezért kaptak nálam egyforma pontszámot.
Az Év Autója zsűri másik magyar tagja, Csikós Zsolt kollégám a következőképpen szavazott, illetve pontozott. Ő a Kia EV3-at tette a saját pontozásában első helyre 7 ponttal, a másodikra a Renault 5 E-tech Electric/Alpine A290 párost 6 ponttal. A harmadik helyen egyaránt 5-5 ponttal az Alfa Romeo Junior és a Hyundai Inster osztozkodott. A Citroën C3/e-C3-nak és a Dacia Duster egyaránt 1-1 pontot kapott tőle, míg a Cupra Terramar pont nélkül zárt nála.
A zsűri tagjainak pontozását, köztük a mienket is a www.caroftheyear.org oldalon lehet részletesen megtekinteni, ahol a zsűritagok által angol nyelven írt rövid vélemények is elolvashatók a döntőbe jutott típusokról. Érdemes az oldalt felkeresni!
