A crossoverek, az elektromos és hibrid autók boomja mellett a felső középkategóriában azért maradt még hely a családbarát kétliteres dízel kombik számára. Összehasonlító tesztünkben a BMW 520d Touringnak a Škoda Superb Combi és a VW Passat ellen kell helytállnia.
Bmw 520d xDrive: 197 LE, 400 Nm, 0–100 km/h: 7,7 s, csomagtartó 570–1700 l, indulóár 27 019 000 Ft
Škoda Superb 2.0 TDI 4×4: 193 LE, 400 Nm, 0–100 km/h: 7,8 s, csomagtartó 690–1920 l, indulóár 18 606 430 Ft
VW Passat 2.0 TDI 4motion: 193 LE, 400 Nm, 0–100 km/h: 7,6 s, csomagtartó 690–1920 l, indulóár 20 816 230 Ft
A dízel mint személyautó motor meglepően túlélőképes. Minden előrejelzéssel és világvége-forgatókönyvvel ellentétben még mindig számolni kell vele, legalábbis az európai piacon. Példák? Tavaly csaknem félmillió új dízelautót helyeztek forgalomba Németországban, alig valamivel kevesebbet, mint villamosított autóból, beleértve a tisztán elektromosok mellett a plug-ineket és a full hibrideket is, amelyekből összesen valamivel több mint 500 000 kapott rendszámot.
Miután alaposan kipróbáltuk tesztünk három alanyát, ki merjük jelenteni, hogy nem nehéz továbbra is hinni a dízelmotor jövőjében. Hiszen a gázolajos motor gazdaságos, klímabarát és praktikus, vagyis kellemes hajtásmód, ezért nem áll rosszul a versenyben. Ráadásul a kifinomult kipufogógáz-kezelésnek köszönhetően viszonylag kevés szennyező anyagot bocsát ki a légkörbe. Legalábbis akkor, ha olyan kifinomult a kezelőrendszer, mint amilyen az 520d Touringban, a Superb TDI Combiban és a Passat TDI Variantban teljesíti feladatát.
Nos, akkor kezdjük végre az össz-kerékhajtású kombik tesztelését! Mivel a Škoda és a VW piacpolitikájának egyik sajátossága, hogy legerősebb modelljeiket kizárólag összkerékhajtással kínálják, ezért a BMW is xDrive-ként száll versenybe.
Takaréklángon
Az 5-ös sorozatban a B47-es motorcsaládba tartozó kétliteres dízel teljesítménye 145 kW, avagy 197 lóerő, és a motort 48 V-os elektromos rendszerű indítómotor-generátor is támogatja. A Škodában és a Volkswagenben egy-egy kétliteres, négyhengeres EA288 evo motor dolgozik, egyformán 193 lóerős kivitelben.
A VW-csoportos kombik könnyűfém ötvözetből készült motorja nagyon visszafogott zaj és rezgés tekintetében – bár a BMW-dízel egy árnyalattal még jobb náluk –, emellett alacsony a fogyasztásuk és jó menetteljesítményt kínálnak. Tesztünkben hat liter körüli fogyasztást mértünk, a Škoda néhány tizeddel több gázolajat kívánt. Ez egyaránt vonatkozik a teljes teszt átlagára, valamint az öko-, az ingázó- és a sportos fogyasztásra is. Az 520d motorja gyakorlatilag ugyanilyen takarékos.
Ez jó ajánlólevél a BMW hajtásrendszerének, hiszen az 5-ös Touring majdnem 400 kilóval többet nyom, mint a viszonylag karcsú Superb és Passat. Vagy úgy is fogalmazhatunk, hogy a 48 V-os hálózat és a villanymotor nélkül a BMW valószínűleg nem teljesítene ilyen jól.
A tesztfogyasztás azonban csak egy adat. A való élet azt bizonyítja, hogy nagyon rá kell taposni a gázra, hogy hat liter feletti átlagfogyasztást érjünk el. A mindennapi helyzetek túlnyomó többségében akár sokkal takarékosabban is lehet vezetni. A könnyű lábú sofőrök könnyen eljárnak alig öt literrel! Ezek szenzációs adatok, hiszen nem takarékos kisautókról van szó, hanem teljes értékű, akár öt személyt is befogadó, 500 kg-nál jóval nagyobb hasznos terhelhetőségű és 200 km/h feletti sebességre képes, kéttonnás kombikról.
Természetesen mindhárom motorja megfelel a jelenlegi Euro 6e szabványnak. Ha pedig a CO2-kibocsátás érdekelne valakit a tesztfogyasztás alapján, ez kilométerenként 160 g körül van – ez az érték nemrég még a kisautók közé tartozott volna. A környezetvédelemhez az is hozzátartozik, hogy mindhárom kombi az EU-ban készül. A BMW Dingolfingban, a Škoda és a VW Pozsonyban, vagyis csak egy-egy rövid szállítási útvonalra az európai vásárlóktól.
Jól mennek
Az a kérdés, mi a helyzet a menetteljesítményekkel? Kevés panaszra lehet okuk még az elkényeztetettebb kortársaknak is. Ez az 520d-re is igaz, még akkor is, ha az 5-ös sorozat teljesítményskálájának alsó végén helyezkedik el. De 7,7 másodperces 100 km/órára gyorsulásával és a 218 km/órás végsebességével nem nevezhetjük alulmotorizáltnak.
A Superbben és a Passatban a gyakorlatilag azonos teljesítményt mégis kicsit meggyőzőbbnek érezzük, ami az elvárásoknak is betudható. Mindkét konszerntestvér, a 2.0 TDI 4×4 és a 2.0 TDI 4Motion, sorozatuk csúcsdízelmodelljei. És nem lassabbak a BMW-nél, sőt, épp ellenkezőleg! Már 80 km/óra táján elhúznak, és a végsebességük is magasabb, 230 km/óra (Škoda) és 232 km/óra (VW).
Nem mintha ez a kombik mindennapi használata során nagy szerepet játszana. Ott inkább más tulajdonságok kerülnek előtérbe. Például az, mennyi helyet kínál az autó az utasoknak és a csomagoknak – és ebből a szempontból a Superb és a Passat nehezen verhető. Az 520d Touring ugyan néhány centiméterrel hosszabb, és így nyilván nem szenvedhet helyhiánytól, de a Superb Combi és a Passat befogadóképességével nem igazán tud lépést tartani. Utóbbiakba átalakítás után akár 1920 liter is belefér, szemben a BMW 1700 literével.
Mindhárom kombi csomagtere jól használható, bár egyik rakodófelülete sem teljesen sík. A BMW három, külön-külön előrehajtható háttámlarésszel büszkélkedhet, míg a konkurencia háttámlái csak kettőbe osztottak, középen síalagúttal. Amit szintén szóvá kell tennünk, hogy az 5-ösnél eltörölték a külön nyitható hátsó ablakot. Ez nemcsak különösen praktikus, de meglehetősen extravagáns részlete volt a BMW kombiknak és SUV-oknak – és az volt az első, E34-es sorozatú 5-ös Touring, azaz 1991 óta.
Adaptív futóművel
Dingolfingban nem spóroltak a futóművön. A tesztautó az adaptív Professional felfüggesztést kapta, amely az adaptív lengéscsillapítók mellett az Integral Active összkerékkormányzást is tartalmazza, amely akár 2,5 fokkal is elfordítja a hátsó kerekeket. Az 520d rugózása kényelmes, és még akkor is az, ha a My Mode érintőképernyőn a Sport üzemmódot választjuk.
Ennek ellenére a Superb és a Passat ebben is jobb valamivel. A különbség kicsi, de a tesztcsapat a kátyús-aszfaltfoltos utakon való közös autózás után egyöntetűen megállapította. Rugózási kényelem szempontjából a Škoda az első, a VW a második és a BMW a harmadik. Kis terheléssel és kis sebességgel haladva azonban némileg más a kép. A BMW ilyenkor finomabban rugózik, míg a két elsőkerék-hajtású modell egy kicsit feszesebbnek mutatja magát. Ennek ellenére mindhárom kombi kimondottan kényelmes, mindkét üléssorban nagyon jó elhelyezés gondoskodik arról, hogy az utasok jól érezzék magukat. A BMW és a VW extraként kapható első ülései különösen jó minőségűek, a Škodáé viszont szériafelszereltségként kínál masszázsfunkciót.
Hátul a térkínálat és az üléskomfort tekintetében meglepően csekélyek a különbségek. A Škodában a fejtámlák az oldalaik előrehajtásával átalakíthatók úgy, hogy jobban támasszák az alvó utas fejét, és az utasok egy kényelmes takaróba burkolózhatnak, ami szintén a családi csomag része. A márkára jellemző Simply Clever-ötletek egyike a VW‑be is bekerült, mégpedig az esernyő a vezető ajtajába.
A BMW féke a legjobb
A tesztcsapat ez utóbbit használhatta volna, amikor megpihent, miközben átautózott a Sváb-Alpokon. A kanyargós útvonalon a legjobb helynek mégis a kormánykerék mögötti ülés bizonyult a szitáló esőben és az egy számjegyű pluszhőmérsékletben. Úgy meg különösen, hogy az autók dinamikai tulajdonságainak a felfedezése volt a feladat.
32,9 méter, ennyi kell a BMW-nek ahhoz, hogy 100 km/óráról megálljon. A VW-nek két és fél méterrel többre van szüksége (35,4 méter). Vagyis amikor a BMW már áll, a Passat még 25 km/órával gurul.
Ennek során megerősödött bennünk az, ami már más összehasonlító tesztek során is nyilvánvalóvá vált. Vezethetőségi szempontból a jelenlegi 5-ös sorozat elveszítette hagyományos vezető pozícióját az üzleti szedánok osztályában. És ez nemcsak a Mercedes E-osztályhoz képest igaz, hanem ebben a tesztben is! Kanyarokban a Passat és a Superb agilisabbnak és agresszívabbnak tűnik, mint a súlyos 5-ös sorozat, amely a kanyarokban is a felső kategóriás tekintélyének megtartására koncentrál, ami azonban nem előnyös a vezetési élmény szempontjából.
69 dB(A) a zajszint a VW Passat belső terében 130 km/h sebességnél. A BMW 520d-ben csak 66 dB(A), ami a decibelskála logaritmikussága miatt azt jelenti, hogy a hang-energia feleannyi, mint a Passatban.
Ez a hatás részben a kormányzásának köszönhető, amiből hiányzik a spontaneitás és a határozottság. Lehet az a gond, hogy a hátsókerék-kormányzás elhomályosítja némileg a vonalvezetés pontosságát kanyarban. A témában a VW a legjobb. Ha akarjuk, élénken söpör a kanyarokban, észrevehető alulkormányzottság nélkül, szinte megingathatatlan semlegességgel. Illetve az utóbbit csak majdnem, mert a tesztpályán végzett dinamikus vezetési gyakorlatok azt mutatták, hogy gyors tempó melletti hirtelen kormányelfordításokra a hátulja hajlamos egyértelmű kilendülésekkel válaszolni.
1960 kga BMW 520d tömege, amivel pontosan 192 kilóval nehezebb, mint a Škoda Superb és a VW Passat, amelyek 1768 kilós tömegükkel viszonylag könnyűnek számítanak.
A két másik kombi messze áll ettől a fajta könnyedségtől. Esetükben az elektronikus segédrendszerek egyértelműen korábban avatkoznak be. Amit a BMW mindenképp jobban tud a két versenytársánál, az a fékezés. Hideg és meleg fékkel egyaránt egy-két méterrel rövidebb úton áll meg 100 km/óráról. Ugyanakkor a fékpedál érzete nem olyan jó benne, mert a nyomáspont nem határozott.
Nem polgári árazás
Ezzel elérkeztünk egy másik fejezethez, amelyben a BMW szintén elvesztette vezető pozícióját, ez pedig a kezelhetőség. Bár az 5-ös sorozatban még mindig megtalálható a forgó-nyomógombos vezérlés egy változata, annak menüje már nem olyan áttekinthető, mint a korábbié volt. Legalábbis nem sokkal áttekinthetőbb, mint a konkurenseké. Mit lehet még mondani a kombikról? Kedves olvasóink már tudják, hogy az ilyen formátumú autók árai olyan árrégiókat értek el, amelyekre a középszintű jelző már nem érvényes.
Egyedül a Škoda képez kivételt. A Superb a legerősebb dízellel és összkerékhajtással már 18 606 430 forinttól kapható. Ezzel a Passat és az 520d nem tud lépést tartani. Az összehasonlító tesztet így végül az a Škoda nyeri meg, amit a tulajdonságokban is csak éppenhogy sikerült megelőznie a BMW-nek.
| Típus | BMW 520d xDrive Touring M Sportpaket | Škoda Superb Combi 2.0 TDI 4×4 Selection | VW Passat Variant 2.0 TDI 4Motion R-Line |
| Kezdőár Ft | 25 034 000 | 15 099 000 | 18 196 390 |
| Kezdőár adott motorral és felszereltséggel Ft | 29 316 400 | 18 606 430 | 22 476 120 |
| Tesztautó ára euró | 88 700 | 62 720 | 73 530 |
Összegzés
Az 520d sem menetdinamikájával, sem hajtásláncának képességeivel nem tud érvényesülni VW-konszern-től érkező vetélytársaival szemben. A Superb a legkiegyensúlyozottabb és a legjobb az ár-érték aránya, és meglepően jobb a majdnem azonos Passatnál. Éljenzés és taps jár neki!
