Gyorsan változó világunkban a tények és a fikció megkülönböztetése a legkevésbé sem egyszerű feladat. Temérdek információval árasztanak el bennünket, amelyek leginkább csak összezavarnak és kétségeket ébresztenek bennünk az élet számos területén. Az egyik ilyen például a dohányzás és az úgynevezett füstmentes technológiák világa.
A legjobb megoldás természetesen az, ha el sem kezdünk dohányozni. Ha pedig már dohányzunk, akkor saját magunk és szeretteink érdekében, valamint a környezetünkért is azzal tesszük a legtöbbet, ha végleg leszokunk. A leszokással ugyanis egyértelműen és a legmagasabb valószínűséggel csökkenthető a dohányzáshoz kapcsolódó betegségek kialakulásának kockázata.
Ha a leszokás valamilyen okból nem lehetséges, akkor indokolt tájékozódni az ártalomcsökkentésről. Ma már léteznek olyan füstmentes alternatívák, amelyek a cigarettánál lényegesen alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak.*
Melyek a füstmentes termékeket övező leggyakoribb tévhitek?
TÉVHIT
„A cigarettázásban a nikotin a legkárosabb.”
TÉNY
A tudomány mai állása szerint a dohányzással kapcsolatos megbetegedések elsődleges okozója az égés és az égés során keletkező füst. Azonban a nikotin sem kockázatmentes, erős függőséget okozó anyag, ami egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást.
TÉVHIT
„A füstmentes termékek aeroszolja is tartalmaz kátrányt.”
TÉNY
Mivel a különböző füstmentes technológiákban közös, hogy füst és égés nélkül működnek, így kiküszöbölhetővé válhat a füstben található ártalmas anyagok egy része – így a kátrány is.
TÉVHIT
„A dohány- és nikotintartalmú termékek mind ugyanolyanok.”
TÉNY
Ez sem igaz. A dohányt égető és füstöt kibocsátó termékekhez képest a füst nélkül működő, de nikotint tartalmazó alternatívák lényegesen alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak. A különböző elveken működő füstmentes technológiák között is jelentős különbség van.
TÉVHIT
„A cigarettázásnak nincs kevesebb károsanyagot kibocsátó alternatívája.”
TÉNY
A legjobb alternatíva természetesen az, ha el sem kezdünk dohányozni, vagy, ha minél hamarabb leszokunk. Ha ezt valamilyen okból mégsem tudjuk megtenni, akkor lehetőségünk van a cigarettához képest kevesebb károsanyag-kitettséggel járó alternatíváról tájékozódni. A füstmentes technológiák a cigarettához képest lényegesen kevesebb káros vegyi anyagot bocsátanak ki. Így ez megfelelőbb választás lehet az ártalomcsökkentés szempontjából azon felnőtt dohányzók számára, akik valamiért nem válnak meg káros szokásuktól.
A különböző füstmentes technológiákban közös, hogy füst és égés nélkül működnek. Ha nincs égés és füst, kevesebb káros és potenciálisan káros anyag szabadulhat fel. Ezeknek a füstmentes technológiáknak a hatása teljesen különböző, még a hasonló elven működő technológiákon belül is nagy eltérések lehetnek.
Ilyen füstmentes technológia például az elektronikus cigaretta, a nikotinpárna és az egyéb, kémiai reakcióval működő vagy a különféle elveken működő dohányhevítéses technológia. A dohányhevítéses technológiák olyan hőmérsékletre hevítik a dohányt, ami már elég ahhoz, hogy dohány- és nikotinpára szabaduljon fel, de még ne történjen égés. Az elektronikus cigaretták és az egyéb, kémiai reakcióval működő technológiák dohány helyett nikotintartalmú folyadék vagy nikotinsó felhasználásával állítanak elő nikotinpárát.
Fontos, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek. A dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését tehát továbbra is kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek használatának teljes mellőzésével érhetjük el.
*Abban az esetben, ha a cigarettázást párhuzamosan sem folytatják. A füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, függőséget okoznak.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával készült